2015. március 22., vasárnap

"Fiam"



Próbáltam kiszabadulni a karjai közül amikor megindult de nem tudtam.Erősen húzott maga után.Az emberek jöttek mentek mellettünk,de senki még csak ránk sem nézett volna.Hát ennyi jelent egy emberi élet?
Egy fekete kocsi mellé értünk,neki nyomott az autónak remegve pillantottam fel rá.
- Leigh kérlek. Engedj el. Nem veszed észre, hogy nem akarok tőled semmit. Mire jó ez neked? - próbáltam sírva győzködni
- Nem szeretem, ha játszanak velem. Te pedig azt csináltad. Senki nem nézhet bolondnak. Mindig megkapom amit akarok, és most is megfogom. Nem érdekel ha ellenkezel akkor is mellettem maradsz, nem pedig Castiel mellett.Élvezni fogom minden pillanatát annak,ahogy majd Castiel szenvedni fog,hogy a kis szerelme nem lesz mellette.Azzal a tudattal él tovább,hogy nem lát többet.Ez mindent megér nekem.
- Ezt te sem gondolod komolyan, hogy csak így elrabolhatsz? Keresni fognak.
- De majd nem találnak. - gonosz mosolyt húzott a szájára, majd erőszakosan megcsókolt. Próbáltam elfordítani a fejem, de nem engedte. A számat össze szorítottam, de nem érdekelte erőszakosan tört utat a nyelvével a számba. Teljes testtel neki szorított a kocsinak, hogy mozdulni se tudjak. Olyan erősen szorította a nyakam, hogy azt hittem megfulladok. A keze lazult a torkomon majd lecsúszott a lábam közé, megrezzentem és próbáltam ellökni magamtól.
- Nem menekülsz most már. Az enyém leszel örökre.Szenvedni fogsz mellettem,pokollá fogom tenni az életed.Majd megtanulod így,hogy nem packázhatsz velem kényedre kedvedre. - suttogta a fülembe majd ördögien mosolygott.
- Nem játszottam veled.Ez nem te vagy Leigh,beteg vagy.Hová lett az a kedves fiú akit megismertem?
- Sosem létezett...Az igazi énem évekkel ezelőtt meghalt,de neked ehhez semmi közöd.Most pedig szállj be.- ordított rám.
Megragadta a kezem és beakart tuszkolni a kocsiba. Amennyi erőm volt, azzal próbáltam tiltakozni de nem sok sikerrel. Vadul megrángatta a karom, és teljes erővel neki lökött a kocsinak. Éreztem, hogy a fejem valami keménynek ütközik, hirtelen megszédültem és elestem majd erős fájdalmat éreztem a szememnél. A pilláimat másodpercek alatt ellepte a vér, alig láttam. Újból felráncigált, de a szorítása nem tartott sokáig. Elengedte a karom majd kiabálást hallottam.
- Hogy merészelsz nőket bántani te állat? - ordította egy hang.
Összeszedtem minden erőm ,kabátom ujjával letöröltem az arcomról a vért majd a megmentőmre néztem. A parkos pasas volt. Hatalmas kő esett le a szívemről, de egyben féltem is. Mi van ha nem sikerül megállítania Leight?
- Takarodjon az utamból. Foglalkozzon a saját dolgával. Beszédem van a barátnőmmel. - ordította Leigh majd megpróbált behúzni a férfinak egyet. Szerencsésen kivédte a támadást, megfogta Leigh karját és a háta mögé csavarta.
 - Nekem nem úgy tűnt, hogy a barátnőd beszélni akar veled. Sőt azt is tudom hogy nem a barátnőd. - szólt halál nyugalommal Leigh-hoz a férfi.
- Reina? Feltudsz állni? Menj el innen. Hívj segítséget. - nézett rám aggódva.
- Megyek… - nehezen felálltam, majd elvánszorogtam az iskola elé. Pár ember jött ment, de inkább kikerültek. Szánalmas az emberi lény, ha valaki segítségre szorul inkább tovább mennek. Visszanéztem a kocsi irányába a pasas leszorította Leight a földre és telefonált. Biztos a rendőröket hívta. Visszaindultam hozzá ,de a semmiből egy ismerős hangot fedeztem fel.
- Reina? Te jó isten mi történt veled? - megfordultam és Lysanderrel találtam szembe magam. Szorosan átöleltem majd ismét kitört belőlem a sírás.
- Lys istenem de jó, hogy itt vagy. Leigh elakart rabolni. De az a férfi megmentett. - elengedtem majd mutattam a férfire aki még mindig Leight szorította a földre.
- Odamegyek te maradj itt. Van nálad valami amivel a sebedre rakhatsz, hogy ne vérezzen annyira? - kérdezte aggódva.
- Itt a táskámba a tesi cuccom, majd azzal.
- Maradj itt ne mozdulj. - elengedett majd odaszaladt a férfihoz.
Elővettem a táskámból a torna felsőm és a sebre szorítottam. Lysandert és a férfit néztem közben. Leigh próbált kiszabadulni de nem tudott. A férfi erősen szorította, Lys pedig párszor belerúgott. Nem láttam még Lysandert ilyennek. A megszokott nyugodtsága eltűnt. A férfi Lyshez beszélt majd átadott a kezébe valamit,ő bólintott és felém indult. Elé futottam szorosan átöleltem.
- Mi lesz most Lys?
- Haza viszlek. Angel ideadta a kocsiját, majd ha jöttek a rendőrök eljön hozzátok a kocsiért. Azt mondta tudja hol laktok.
- Angel? Így hívják? - Lys bólintott majd megkerestük Angel kocsiját, segített beszállni, beszállt ő is majd elindultunk.
- Jól vagy? Ne menjünk inkább kórházba a sebed miatt? -aggódott Lys
- Nem olyan vészes már.Szerintem nem repedt fel nagyon. Nagyon megijedtem Lys. Nem tudtam mit akar tőlem. - tört ki belőlem a sírás.
- Most már nincs semmi baj. Még időben jött Angel. Nem tudom mit képzelhetett,Leigh, hogy fényes nappal elrabolhat, vagy mi? Nyugodj meg Reina. Nem bánthat többet ezt ígérem neked.
- Köszönöm. De mit kerestél erre?
- Castielhez mentem volna. Mondta, hogy nem vagy vele így megbeszéltük, hogy átmegyek.
- Ha ezt Castiel megtudja, megöli Leight.
- Nem titkolhatod el előle, próbálkozni fog még érzem. Teljesen elborult Leigh elméje, attól félek arra várt mikor leszel teljesen egyedül és eltudjon rabolni.
- Soha nem vettem észre, hogy figyelne. - szipogtam.
- Remélem egy darabig bezárják, vagy elküldik valami pszichológushoz. Ez nem normális amit csinált. Mi van ha elvisz? Bele se merek gondolni.
Könnyes szemmel rá néztem Lysre aki csak biztatóan rám mosolygott. A csendet a telefonja csörgése törte meg.
- Felvennéd? Nem tudok vezetni meg telefonálni is egyszerre. -kivette a mobilt a zsebéből, megnézte kihívja majd a kezembe nyomta. Mikor megláttam Castiel nevét a kijelzőn ,újból elsírtam magam.
- Lys én nem…
- Vedd fel. Most. Előbb utóbb megtudja, jobb ha tőled.
Vettem egy mély levegőt majd felvettem.
- Hol a picsába vagy már Lysander?? - kiabált köszönés helyett a telefonba Cas.
- Castiel. Reina vagyok. Lys velem van. - válaszoltam neki, és elkezdtem zokogni.
- Miért sírsz Boszi? Mi történt?
- Cas… -nyeltem egy nagyot. - Leigh elakart rabolni.De nem sikerült neki. Lys most visz haza.- nem válaszolt semmit, csak egy nagy csapódást hallottam, majd megszakadt a vonal.
- Szerintem most csapta szét a telefonját…
Lys nem válaszolt semmit, komolyan nézett az útra. Pár perc múlva hazaértünk. Castiel és Nick már a kapuba vártak minket. Mindketten odarohantak hozzám, majd segítettek kiszállni. Castiel aggódva mért végig, majd átölelt.
- Jajj Castiel, úgy féltem. - öleltem szorosabban.
- Ha megtalálom megölöm. Egy kis időre hagylak magadra és egyből rád támad?De ne félj itt vagyok most már. Mutasd a fejed ?- megemelte a fejem, gyengéden félre söpörte a hajam.- Szólok anyának, hogy jöjjön át.
Elengedett majd felhívta Carolinet. Nick nyugtatóan átölelt majd elindultunk a ház felé.
- Ugye nem gondolkozol most semmi őrültségen Nick? - megálltam és rá néztem
- Nem. A rendőrök biztos bevitték már. De ha kiengedik meghal. - idegesen a hajába túrt.
 Kétségbeesett néztem rá. Nem akartam hogy ostobaságot csináljon.
- Reina,ne kérd,hogy ne csináljak semmit.Mi van ha az a szemét elrabol? Mi van ha ezek után is üldözni fog?Tennünk kell valamit,nem vagy biztonságban.Ha valami bajod esik nem tudom mit csinálok.Nekem te vagy a legfontosabb személy az életemben.Megígértem neked amikor eljöttünk New Yorkból,hogy én mindig megfoglak védeni.Erre ez a második alkalom,hogy nem voltam melletted.És ez kibaszottul idegesít,hogy nem tudom betartani a szavam.
- Nick,ez nem a te hibád.Senki nem gondolta,hogy Leigh követ,és el akar rabolni.-magamhoz öleltem,fejem a a mellkasának döntöttem,mélyen beszívtam az illatát.- Soha nem fogok haragudni rád ha nem tudsz megvédeni.nem tudhatjuk előre mi fog történni.Ma sem tudhattuk,hogy Leigh megtámad.Hisz hónapok óta nem láttuk.Csak annyit kérek vigyázz magadra,mert nekem is te vagy a legfontosabb személy az életemben.Ha elveszítlek akkor veled együtt én is elveszek.Mi egyek vagyunk,ikrek vagyunk,szinte egy test egy lélek.Szeretlek nagyon.
- Én is szeretlek.-szorosabban ölelt,gyengéden megpuszilta a fejem búbját.
- Anya jön nemsokára.Gyertek menjünk be.-lépett mellénk Cas.
- Menjünk.Agathát úgyis fel kell keltenünk.-mosolygott rám Nick
- Miért mi van vele?-kérdeztem ijedten
- Mikor Castiel jött és elmondta mi történt,elájult.Lefektettük a szobájába,nem akartuk addig felkelteni amíg nem érsz haza.
- Menjünk akkor gyorsan.-indultam az ajtó felé.
- Lys jössz te is?-kérdezte Cas
- Én megyek szerintem gyerekek.Nyugtassátok meg Reinát meg Agathát,majd holnap találkozunk.- mosolygott rám Lys.
Vissza szaladtam hozzá,és megöleltem.
- Köszönöm Lys,hogy velem voltál,és az égnek is amiért pont akkor jártál arra.
- Igen haver.Nem fogom soha tudni meghálálni,hogy segítettél Reinának.-jött mellénk Castiel is majd átölelt.
- Mit köszönsz te majom?Barátaim vagytok,és pont te mondtad egyszer,hogy a barátok mindent megtesznek a másikért.Amúgy is ne nekem köszönjétek,hanem annak a férfinak.Ő talált Reinára hamarabb,ha Angel nincs akkor most nem beszélgethetnék itt.
- Ha jön az autóért nem győzöm majd megköszönni neki is.-próbáltam mosolyogni rá.



                                                         Nick


 Elköszöntünk Lysandertől,majd bementünk a házba.Nagyon aggódtam Reina miatt.Mérhetetlen bűntudatot éreztem,hogy megint nem tudtam megmenteni a húgom.Próbál erősnek mutatkozni,de tudom belül nagyon fáj neki.
Reina felment a szobájába lefürödni mi addig Castiellel a nappaliba vártunk.
- Nem kellene megnézni Agathát?-kérdezte
- Hagyjuk még egy kicsit,nincs most még hangulatom hallgatni a sikítozását.Ha nem ébred fel addig amíg Caroline ideér,majd csak az után keltsük fel ha ellátta a húgom.
- Mit fogunk tenni Nick? Ha kiengedik Leight szétverem a fejét.Nem hagyom,hogy még egyszer a közelébe menjen.
- Nyugi az nem fog megtörténni,hogy újra a közelébe jusson.Tudom a húgom ki fog akadni,de jobb lesz ha valaki mindig lesz mellette.Én biztos mellette leszek meg gondolom te is.Nem hagyhatunk támadási felületet Leighnak.
- Amennyit csak tudok annyit leszek Reina mellett,nem érdekel ha behisztizik.
- Meg kell értenie mindent érte teszünk majd.
- Tudod milyen makacs,nem lesz könnyű elfogadtatni vele a tényt,hogy egyedül nem mehet sehova.
- felnevettem- Igen tudom, csak egy Clair.A vérébe a makacsság.
- Kimegyek elszívok egy cigit.Jövök mindjárt.- felállt majd kiment a bejárat elé.
Ledőltem a kanapéra,azon agyaltam mit kellene tennünk.Örökké nem loholhatunk Reina nyomában,valami mást is ki kell találnom.Az én kötelességem,hogy megvédjem őt,nem Castielé nem Agatháé senki másé csak az enyém.
Gondolataimból Castiel,Caroline és Bella érkezése rázott ki.
- Hol van? Mi történt?Ugye nincs komolyabb baja?Hogy történhetett ez meg?-szegezte a kérdéseit nekem Bella miközben felráncigált a kanapéról.
- Te meghibbantál? Megértem,hogy aggódsz,de ne engem cibálj meg ezért.-förmedtem rá.
Bosszúsan nézett rám,a szemei szikrákat szórtak.Egy pillanatra elmosolyodtam még ilyen arckifejezéssel is gyönyörű.
- Nem hibbantam meg,csak aggódom a barátnőm miatt.
- Nincs semmi baj Bella,jól vagyok már.-szólalt meg Reina mikor leért a lépcsőn.
Arca nagyon meggyötört volt,de próbált mosolyogni azért.Nem tudom felfogni,hogy ezek után is,hogy bír mosolyogni.Honnan merít erőt?
Caroline leültette a kanapéra majd lekezelte a sebét.Szerencsére nem volt olyan súlyos,nem kellett összevarrni vagy valami.Reina elég elfogathatóan nézett így már ki,ezért felkeltettem Agathát is nagy nehezen.
- Jól vagy Bogaram?Nem fáj semmid?-kérdezgette Agatha
- Jobban vagyok már nem kell aggódnia mindenkinek.Már fáj a fejem a sok kérdéstől.-duzzogott Reina
- Nem kell azért duzzogni kicsikém,csak féltelek.
- Tudom Agatha,de minden rendben van most már.Lys és Angel megmentett,itthon vagyok úgyhogy nem eshet már bajom.- lehajtotta a fejét és az ujjaival játszadozott.Tudom,hogy hazudik egy cseppet sincs jól.Csak próbál erősnek mutatkozni.
- Mit mondtál Angel?-értetlenkedett Agatha,majd szúrós pillantásokat küldött Caroline felé.
Kapkodtam a fejem közöttük,Agatha szinte megölte Cart a tekintetével.
Ki lehet ez a híres megmentő?Agatha nagyon mérges lett a neve hallatán.
Megakartam kérdezni,hogy miért vág ilyen fejet de a csengő megzavart.
- Majd én kinyitom.-vágtam rá,és az ajtóhoz sétáltam.
Kinyitottam majd az állam a földet súrolta a meglepetéstől.Ő mentette meg a húgom?Hiszen ő az új ének tanár az iskolában.Beszélgettem vele a hét elején.



* Visszaemlékezés *


Nem tudom ki találta ki ezt az órarendet ,de nagy barom volt.Jöjjek be első órára,de utána a második lyukas?Pompás így kezdeni a hétfőt.Nagyon fáradt voltam nem sokat aludtam az éjjel.Még mindig a péntek este járt a fejemben.Rosa egy különleges lány,nem lenne szabad elszalasztanom.Mikor szombaton hazamentem tőle,rossz érzés fogott el.Mi van ha összejön azzal akit kedvel?Akkor az egyességünknek lőttek.Bár én mondtam neki,hogy másé a szívem,de időközben rá kellett jönnöm,hogy az a lány sose fog úgy tekintetni rám ahogy azt én szeretném.Rosa pedig tetszik nagyon is,a kisugárzása olyan kedves,mindig nevetésre késztet a viselkedésével,a szemei gyönyörűek.Na meg alakra is egy bomba nő.Mit veszíthetek vele ha elhívom randizni?Már semmit.Lehet önzőség amit érzek,hogy a testét már megszereztem,de nekem a lelke és a szíve is kell.Olyan mintha ez a lány a puszta jelenlétével csak rángatna maga után.Mintha egy kötél lenne köztünk amivel húz.
Kint ülve az udvaron a  padon csak ezen járt az eszem.Eléggé fáztam már,a Castieltől lopott cigit is elszívtam inkább bementem az épületbe.
- Ha ezt Reina látta volna,hogy bagózok a földig vert volna.- gondoltam magamban,és hangosan felnevettem.
- Áhh Mr. Clair,de jó hogy látom.Segítene nekem egy kicsit?- bújt ki a Diri a igazgatóiból.
- Muszáj?-mondtam kedvtelenül.
- Nem kérés volt hanem parancs.Gyerünk.-megfogta a karom majd beráncigált maga után.
Mi a szart képzel ez?Azt hiszi minden ok nélkül csak ráncigálhat?Úristen vagy lehet bejönnek neki a fiatal fiúk? Fújjj
Nem voltunk egyedül a teremben,az Diri asztala előtti székben egy férfi ült. A Diri leült vele szemben majd mindketten rám néztek.A férfi mosolyogva végig mért,felállt majd nyújtotta a kezét.
- Üdvözlöm! A nevem Angel Hamilton.Én leszek az új ének tanár a jövő évtől.- kezet fogtam vele.
- Nicholas Clair.-amint kimondtam a nevem a férfi szemei elkerekedtek,majd szélesebb vigyorra húzta a száját.
- Nos Nicholas azért hívtam be,hogy vezesse körbe az iskolában Mr.Hamiltont,hogy januárban ha kezd ne keljen már ezzel bajlódni.- olyan fenyegetően mondta,hogy egyből bólintottam.
- Akkor jöjjön uram.Még fél óra van kicsengőig,utána nekem órám van.
- Menjünk akkor.Miss Chapmen köszönöm a lehetőséget még egyszer.
- Ugyan Angel,régi diákért mindent.-mosolygott rá a Diri.
Minek kell akkor körbe vezetnem ha ide járt régen?Nem úgy néz ki ez az iskola amit nemrég építettek át,hogy ne tudja mi hol volt.
- Kérdezhetek valamit? - tettem fel neki a kérdésem mikor kiértünk a folyosóra.
- Nyugodtan.
- Miért kell körbevezetni ha idejárt régen?
- Tudod az már több mint 18 éve volt.Elfelejtettem már mi hol van.Azóta meg biztos változtak a dolgok.És te melyik osztályba jársz?
- 11B.Majd megismeri jövőre akkor.Ha ajánlhatom kösse fel a gatyáját,nem valami nyugodt osztály az enyém.Na meg a húgomé sem.Az még rosszabb.-válaszoltam miközben a megmutogattam neki mi hol van.Láttam rajta kérdezni akar valamit ,mindig rám rám pillantott.
- Szóval van egy húgod is? kérdezte
Ezen gondolkodott annyit?Nem valami eszes fickó.
- Ja az iker testvérem.De ő a 10A-ba jár.
- Bukott?-kérdezte meglepetten.
- Még az előző sulinkban.De itt már jól megy neki a tanulás,idén biztos átmegy.
- Ezt örömmel hallom.- mintha megkönnyebbült volna.Fura ez a pasas.
A sulit végig jártuk majd megmutattam neki a tesi termet és a kertész klubbot is.Végig csak rólam és a húgomról beszélgettünk.Nagyon érdeklődő volt.Mire körbe jártunk mindent kicsengettek.
- Azt hiszem végig jártunk mindent,nekem mennem kell lassan,a másodikon lesz a következő órám.
- Persze menj csak nyugodtan. Innen már elboldogulok egyedül is.Akkor jövőre találkozunk fiam.- az utolsó szava nagyon is megütötte a fülem. Fiam? Senki nem hívott így soha azon a rohadékon kívül.
Megveregette a vállam mosolyogva elköszönt majd tovább állt.Álltam még ott egy darabig,néztem ahogy elhagyja az iskolát.Fura nagyon is ez a fickó,de valahogy legbelül jól esett,hogy fiamnak hívott.


* Visszaemlékezés vége *





- Helló Nicholas.-köszönt Angel kedvesen majd kezet fogott velem.
- Mr. Hamilton,maga mentette meg a húgom?
- Igen,be kellett mennem az iskolába pár papírért és mikor jöttem kifele láttam,hogy egy lányt akkor a húgodat ráncigálja egy fiú.Senki rájuk se nézett így hát cselekedtem.
- Kicsim ki jött?- szólalt meg a hátam mögött Agatha. Megfordultam,hogy bemutassam neki, de az arcából ítélve már ismerte.Olyan fehér volt mint a fal.
- Angel? Te itt? Te mentetted meg Reinát?-dadogta
- Igen én.Jöttem megnézni jól van e? Meg az autómért.- pár percig csak nézték egymást,mire Caroline is oda jött.
- Köszönjük,hogy segítettél ha te nem vagy nem tudjuk mi történt volna.Gyere be nyugodtan.- kedveskedett Caroline.Agatha még jobban elfehéredett.
- De Car?
- Nem akarok tovább zavarni lányok,megyek is csak a kocsimért jöttem.
- Dehogy zavar,jöjjön be.- mondtam neki majd megfogtam a karját és a nappaliba vezettem.
Reina,Castiel és Bella között ült,de amint meglátta Mr. Hamiltont felpattant és odaállt elé.
- Köszönöm uram,hogy segített.Nem tudom hogyan hálálhatnám meg.
- Nem kell sehogy kislány.Ez természetes dolog.Jobban vagy már? A fejed fáj még?- kérdezte majd végig húzta az mutató ujját Reina sebhelyén. A húgom kicsit elpirult de mosolyogva válaszolt.
- Már annyira nem,lekezelték a sebet.
- Uram,én is köszönöm,hogy segített Reinának.-lépett Reina háta mögé Castiel és átölelte.-Nem tudom mit csináltam volna ha valami baja esik.De mit lett azzal a szeméttel?
Angel méregette egy kicsit Castielt ahogy Reinát ölelte.Furcsa arca volt,mint mikor egy apa aggódik,hogy a lányát egy fiú ölelgeti.
- Arra én is kíváncsi vagyok mit mondtak a rendőrök?- kérdezte Caroline mikor bejöttek Agathával a nappaliba.
- Bementem én is a rendőrségre,letartóztatták nem tudni meddig tartják bent,feljelentést tettem ellene ha nem baj,és mivel a rendőrfőnök jó ismerősöm megkértem kérjen egy távolságtartási végzést. - átadta Reina kezébe a papírt.
- Köszönjük Angel a fáradozásod.- szólalt meg Agatha
- Te is tudod,hogy nem okoz gondot nekem,hogy segítenem kellett.De most már mennem kell. Jövőre találkozunk órán.-mosolygott rám és elindult kifele.Odaadtam neki a kulcsot amit Lys adott oda nekem,majd ismét vigyorogva megveregette a vállam és elment.
Ez az egész nagyon bizarr volt.Agatha reakciója amint meglátta.Az,hogy ismerik egymást de még soha nem halottam róla...És Caroline is ismeri. Agatha majdnem elájult amikor meglátta,Caroline pedig kedvesen viselkedett vele...Azt mondta több mint 18 éve járt a Sweet Amorisba,akkor ezek szerint anyával egy idős lehet?De semmit nem tudok róla és ez nagyon idegsít...Ki lehet Ő ?  

8 megjegyzés:

  1. Nagyon jo mint mindig várom a folytatást :)

    VálaszTörlés
  2. Wáá, ez nagyon jó!! Minél előbb folytiii! :DD

    VálaszTörlés
  3. :D Örülök,hogy tetszett :D Sietek a folytatással :D

    VálaszTörlés
  4. Iiimádom a blogod! Várom a folytatást! :D :3

    VálaszTörlés
  5. Szia ma már kész lesz a kövi? :)

    VálaszTörlés
  6. Ma még nem sajnos :( Nagyon sok dolgom volt. Holnap holnaputánra megpróbálom hozni. Úgy jó? :D

    VálaszTörlés