2015. március 4., szerda

Összedől minden…

                                         Bella


Az éjszakám borzalmas volt. Egész este azt kellett hallgatnom, hogy a drága öcsém valami nőcskével hetyeg.Pedig azt hittem,megváltozott. Mióta újra suliba járunk nem hozott fel senkit sem, nem is csajozott állat módjára. Valami történik vele amit nem veszek észre.Felöltöztem majd a konyhába mentem. Cas már útra kész volt.
- Szia .- köszöntem neki.
- Csá. - vetette oda nekem. Na szép, legalább velem a testvérével beszélhetne normálisan.
- Ha megkérhetlek legközelebb, csendesen intézd az éjszakai dolgaid.
- Ez van Bella. Jobb ha ismét hozzászoksz.
Válaszolni nem tudtam indult ki a házból. Gyors felkaptam a táskám, siettem utána. Szótlanul sétáltunk egymás mellett. Suliba érve, egyből leszakadt tőlem, Nick társasága felé vette az irányt. Egy ideig álltam és figyeltem, mit csinál. Erősen csapta a szelet az egyik osztálytársamnak, Yvettnek.A csaj egy nagy ribanc, mindig Nick és haverjai társaságát keresi, hátha be tud vágódni valamelyiknél.Nem tudtam levenni a szemem róluk, nem értettem már semmit.
- Szia Csajszi. - ugrott elém Reina vidáman és megölelt.
- Szia. - mondtam miközben próbáltam mosolyogni
- Mi a baj? Nagyon furcsa vagy.
- Baj az van. Épp az öcsém nézem. Már megint beindult nála a csajozási ösztön. - mutattam Castiel felé, pont súgott valamit Yvett fülébe, aki csak vihogott.
Ránéztem Reinara aki döbbent arccal, figyelte őket.Talán tetszik neki az öcsém? Minél tovább nézte őket ,annál jobban kiült az arcára a kétségbeesés. Próbált pókerarcot vágni, de sehogy se jött össze neki. Ekkor végre leesett.
- Reina? - szóltam neki, majd megráncigáltam a karját.
- Mi van? - nézett rám idegesen.
- Te szerelmes vagy Castielbe!- jelentettem ki.
Rémülten rám nézett.
- Te teljesen megbolondultál? Nem szeretem. Nekem barátom van. Őt szeretem. - ideges lett, nagyon is.
- Látom amit látok. Mért vagy akkor ennyire ideges? Ha nem érdekelne, nem ilyen reakciót váltott volna ki belőled a látványuk.
- Nem, nem és nem. - kiabálta, és fogta a fejét .
Akik az udvaron voltak, mind minket néztek. Oldalra néztem Nick felé, minket néztek mindannyian. Még Castiel is elszakadt egy kicsit a lánytól.
Megfogtam Reina karját, sulin kívül akartam ezt a dolgot megbeszélni vele.Jelen pillanatban nem érdekelt, hogy lógni akarok óráról. Elkezdtem húzni kifelé, a kapu előtt megtorpant.
- Nem akarok menni Bella.- kiabált rám.
- De jössz. Tudni akarom mi folyik körülöttem. Te és Castiel is elég furcsán viselkedtek.Miért?
- De Bella… - felelt volna ,de ekkor Nick és Castiel lépett elénk.
- Lányok! Van valami gond? -kérdezte Nick
Hogy a francba kerültek ezek elénk? Az előbb még ott álltak a többiekkel.
- Nincs semmi gond. Valamit sürgősen meg kell beszélnünk Reinaval. Castiel légyszi falaz neki az első órán? - néztem rá,aki csak Reina ideges arcát bámulta.
- Rendben. - mondta,de még mindíg Reinát bámulta.
Indulni akartam, de Castiel megfogta Reina karját.
- Minden rendben van? -kérdezte tőle
- Igen. Nem kell velem foglalkoznod. - felelte Reina kicsit csípősen.
Castiel elengedte a karját, bólintott majd visszament Yvetthez.
- De csak első óráról legyen szó. A többire gyertek be.- nézett rám Nick
 - Oké, de mi akkor megyünk is.
Válaszát nem vártam meg, gyors kimentünk a suliból. A parkot találtam a legközelebbi helyhez, igy odamentünk. Leültünk egy padra. Reina nem szólt semmit,csak nézett maga elé.
- Mióta? -kérdeztem
- Mi mióta? - nézett rám
- Ne játszd a hülyét. Szerelmes vagy?
- Mondjam el, hogy, mit érzek?
- Igen, kivéve, ha nem vagy biztos az érzéseidben.
- Hidd el, nem akartam megszeretni és nem akartam ezt az öngyulladást, nem akartam...De minél jobban küzdök az érzéseim ellen, annál jobban akarom, hogy mellettem legyen. Leigh tetszik meg minden, de ő nem Castiel. Próbáltam elfelejteni, azt hittem sikerül is, de ahogy ma megláttam azzal a lánnyal, feltört bennem a féltékenység. Nem tudok tovább hazudni magamnak Bella.
- Akkor ne tedd. Leigh nem érdemli meg, hogy hazudj neki.Nem lehetsz csak azért vele, hogy elfelejtsd Castielt. Ami az öcsémet érinti, nem tudom mi legyen. Nagyon megkedveltelek téged Reina, és nem akarom, hogy szenvedj miatta. Láttam, mennyi lány szívét törte össze, hogy mennyire nem érdekli őt a szerelem. Nem akarom, hogy téged is csak kihasználjon.
- Már megpróbált elcsábítani, de nem hagytam magam.
- Gondoltam. Nem olyan aki kihagy egy ilyen jó csajt.
- Akkor megmondtam neki, hogy én nem leszek egy a sok lány közül. Ő akkor el is fogadta, azóta próbálom fent tartani ezt a látszat barátságot a részemről. Tudom, én is, hogy nem kellenek másra neki a nők csak játékra, ezért is kezdtem Leigh -al, hogy felejtsek. De nem megy… most még nem.
- Tudom, hogy nehéz, de el kell engedned. De nem csak őt Leight is. Nem tarthatod magad mellett, csak azért hátha beleszeretsz.
- Sajnos igazad van. De, hogy mondjam el neki? Nem akarom megbántani.
- Nem kell kitalálni semmit. Az igazat kell mondanod. Nem halogathatod.
- Tudom. Ha legközelebb találkozom vele, elmondom neki az igazat. De mi legyen Castiellel?
- Fájni fog amit mondani fogok, de ha nem akarod, hogy kiderüljön az igazság,akkor úgy kell csinálnod mindent ahogy eddig. Nehéz lesz, de majd valahogy túl leszel rajta. Én itt leszek neked, nekem bármikor elmondhattad mi bánt. Tudom, a tesóm ellen beszélek, de én is tisztában vagyok vele, hogy milyen. Te pedig nem ilyet érdemelsz.
- Azt hiszem ideje lenne visszamenni a suliba.
- Biztos megtudod csinálni?
- Biztos. Sok dolgot átéltem már, ha eddig tudtam az álarcom viselni, akkor továbbra is menni fog,remélem.

                                                                     Reina


Pont a második óra előtt pár perccel, értünk vissza a suliba. Elköszöntem Bellától, nagy levegőt vettem, és elindultam a terem felé.Mindenki a helyén volt már. Alexy amint meglátott odafutott hozzám.
- Cicám ,jól vagy? Mondta Castiel, hogy rosszul érezted magad, ugye nincs komoly bajod?
- Nincs semmi, ne aggódj. - mosolyogtam rá. Hátra néztem Rosa felé, aki épp aludt. Milyen kis aranyos volt.Ösztönösen a Rosa melletti padra néztem, ahol Castiel hideg tekintetével találtam szemben magam. Talán soha nem nézett még rám ilyen közömbös arccal. Nem tartott sokáig a szemkontaktusunk, mert elfordította a fejét. Ránéztem Alexyre aki csak mosolygott rám. Belekaroltam és elindultunk a helyünkre. Leültem Rosa mellé és felkeltettem.
- Héj csipkerózsika. Ébresztő. - ütögettem meg a vállát. Lassan felemelte a fejét.
- Hmmm… Ohh Reina. - kiáltott fel. - Jól vagy? Mi bajod volt? Beteg vagy? Vagy valaki felcsinált, azért voltál rosszul?
- Te normális vagy? Nincs semmi bajom. Nem vagyok beteg ,sem terhes.
- Akkor megkönnyebültem. - sóhajtott egy nagyot.
- Héj Reina - szólt nekem Lys. Felé fordultam.
- Mondjad Lys. - mosolyogtam rá.
- Nincs kedvetek Rosaval este átjönni hozzám filmet nézni? Jön ez a vadparaszt is itt mellettem.- ütögette meg Cas vállát. Kijelentésén csak nevettem. Ránéztem Rosára aki olyan "léci ,léci a kedvemért fejet "vágott. Erősnek kell lennem,ezt az utat választottam. Nem kerülhetem el Castiel társaságát.
- Még jó, hogy megyünk! - vigyorogtam Lysre.
- 6 fele jó? Leírom a címem. Oké?
- Nem kell, majd én elviszem. - szólt közbe a vörös- Jó lesz úgy? Úgyis eltévednél egyedül. - vigyorgott
- Chö most megsértődtem a beszólásodon. - tettem karba a két kezem.
- Majd megbékélsz .- vont vállat.
Kicsit furcsa volt nekem Castiel. Nem szokott velem ilyen rideg stílusban beszélni.

                                           ***
Kocsival jött értem Cas. Egész úton szinte hozzám se szólt. Mint két idegen úgy ültünk egymás mellett.Alig vártam, hogy megérkezzünk, és ne kelljen abba a fullasztó csöndben ülnöm.
- Sziasztok. - köszönt Lys miközben kinyitotta az ajtót,és beengedett minket.
- Csá. - intett neki Cas
- Szia. - köszöntem,egy puszit nyomtam az arcára. Lys felkísért minket a szobájába, ahol már Rosa várt minket.
- Na végre, hogy ideértetek. Azt hittem nem is jöttök,és egyedül kell szórakoztatnom Lyst. - mondta mosolygósan.
- Ideértünk az a lényeg. - mondta Cas majd leült Lys ágya elé.
Leültem Castiel mellé a földre ,majd Lysander berakta a filmet és leültek Rosaval mellénk.


                                                           Castiel


A film halál unalmas volt számomra, nem tudom mi volt a címe, valami horror lett volna. Persze Rosa minden ijesztőnek hitt jelenetnél Lys karját markolászta, aki csak vigyorgott, élvezte a helyzetet gondolom. Milyen átlátszók is a nők. Reina körülbelül a film közepe óta meg sem szólalt. Pedig addig végig röhögte az egészet. Lepillantottam rá, a vállamra hajtotta a fejét úgy aludt. Ilyenkor olyan ártatlanak tűnik, közben pedig veszélyes mint a tűz. Majdnem engem is megégettet, de még idejében letudtam magam állítani. A film végeztével, Lys még próbált maradásra bírni ,de nem volt kedvem. Egy dögös kis vörössel volt randim.Rosa természetesen maradni akart még.
- Ha gondolod még megnézhetünk valamit? - suttogta Lysnek.
- Benne vagyok. Keltsük fel Reinat szerintem, és kérdezzük meg, hogy ébren tud-e maradni még egy film erejéig? - súgta Lys
- Reina… Reina… - rázogatta Rosa ,de nem volt valami hatásos módszer. - Reina Clair, ébredj fel, vagy különben megfogom a cicid.
Reina mosolyra húzta a száját.
- Ilyen perverz lennél Rosa? Tessék tedd meg nyugodtan.- emelte fel a fejét, majd vigyorgott Rosara.Rosa ravasz mosolyra húzta a száját, kezei megindultak Reina mellei felé. Na ,nem is gondoltam, hogy ez a két csaj ilyen perverz. Reina felugrott, és hátrálni kezdett, de közben végig nevetett.
- Na jó most megúsztad, még a végén azt hiszik a fiúk, hogy a lányokat szeretem. - nevette el magát Rosa.
Reina továbbra is csak nevetett.
- Amúgy asszem én megyek. Nagyon fáradt vagyok. Hosszú volt ez a mai nap. Nem baj srácok?
- Nem baj kislány, majd máskor bepótoljuk.Castiel se marad valami halaszthatatlan dolga van. - válaszolta Lys.
- Ez van haver. Ma egy különleges csajjal, van találkám. Ezt még a kedvedért sem fogom lemondani. - mondtam Lysnek kicsit gúnyosan. Néma csend állt be a szobába. Lysander forgatta a szemeit, Rosa a földet bámulta, Reina arcát nem láttam, ahogy oldalt állt nekem ,haja pont az arcát takarta.
- Na jó én megyek. Sziasztok. - törte meg a csendet Reina. Felkapta a kabátját, adott Rosanak egy puszit, majd kiviharzott a szobából.
- Nem viszed haza? - kérdezte tőlem Rosa.
- Hazatalál! Mondtam, hogy dolgom van. - felálltam, majd elindultam én is.
- Castiel mi a fene történt már megint? Azt hittem elfelejted végre ezt a bunkó stílusod? - szólt utánam Lysander
- Eddig is ilyen voltam, ezután is ilyen leszek. - morogtam, majd leléptem.
Beszálltam a kocsiba, majd arra gondoltam ,hogy vajon ez a szőke nő hazatalál-e?Elindultam     hazafelé, nem messze Lys házuktól, megláttam Reinat sétálni a járdán. Lelassítottam ,de nem álltam meg.
- Hazavigyelek Szőke? - kérdeztem tőle.
Rám sem nézett.
- Nem kell, hazatalálok. Neked dolgod van amúgy is.Nem akarlak feltartani.
- Én felajánlottam, ne mondd utána ,hogy nem szóltam.
Felhúztam az ablakot, majd elhajtottam. Tudom, hogy nem érdemli meg ezt a fajta viselkedésem, de nem tudok mit tenni. Nekem és neki is így a legjobb. Belül mardosott a bűntudat, de innen már nincs visszaút számomra.

                                                                    Reina
                                 

Amint hazaértem, egyből a fürdő felé vettem az irányt. Beálltam a zuhany alá és megengedtem a vizet. A mai eseményeken gondolkoztam. Castiel hirtelen megváltozott viselkedésén, a bennem előtörő érzelmeken.Akár meddig gondolkoztam, nem kaptam választ a kérdéseimre. Kiszálltam a zuhany alól, felöltöztem majd az ágyamra ültem. Szaggató kín járta át minden porcikám, s úgy éreztem, a szívem meghasad. A tenyerembe temettem az arcom, és nem akartam többé tudomásul venni semmit, semmit a világon.Csak kisöpörni magamból mindent.Könnyeimen már nem tudtam uralkodni, patakokban folytak le az arcomról, a külvilág megszűnt számomra.Nem tudom meddig sírhattam, meddig lehettem egyedül, de egyszer a semmiből azt éreztem, hogy valaki átölel.
- Cssss Reina, ne sírj. Mi a baj? - felnéztem,igaz könnyeimtől alig láttam, de bármikor felismerem az ikrem.
- Nick… annyira fáj. Ezt nem akartam. Nem engedtem magamnak ,hogy beleszeressek ,próbáltam másképp csinálni, de nem ment. Minél jobban akartam elmarni az érzéseim, annál jobban beleszerettem. - zokogtam
- Miért érzem azt, hogy nem Leigh-ról van szó? Bár nem is lehet róla, mert ellene nem küzdesz.
- Nem róla. Van egy másik személy, akit már Leigh előtt is kedveltem, majd utána alakult át erre a szörnyű érzésre.
- Castiel, igaz?
- Igen ő.Nem tudok ellene tenni Nick. Próbáltam,nem vonzódni hozzá de nem ment .Próbáltam csak a barátja lenni, de nem megy.Tudom, hogy nem akar tőlem semmit, és ez nagyon fáj…
- Ma az a kiborulás a suliban, miatta volt? - bólintottam.- Egyetlen megoldás van, felejteni kell, bármilyen nehéz is.
- És ha nem tudok?
- Menni fog. Erős lány vagy, nem vághat földhöz téged egy plátói szerelem. Azok után amit átéltünk te erős maradtál.Hát nem adhatod fel most.
- Tudom. A Legrosszabb az egészben, hogy Leigh-nak is el kell mondanom, hogy vége. Nem áltathatom tovább.
- Jobb ha minél előbb beszélsz vele. Később jobban fog neki is fájni. Ha nem szereted, nem csinálhatod ezt vele.
- Köszönöm, hogy vagy nekem Nick. Nélküled nem tudom mi lenne velem. - szorosabban öleltem.
- Mi vagyunk már csak egymásnak, én mindenben melletted állok. Gyere itt maradok veled, pihend ki magad,holnapra jobban leszel. - befeküdtünk az ágyba, szorosan magához ölelt. - Emlékszel még arra a dalra,amit anya énekelt nekünk mindig elalvás előtt?
- Igen.Ha rossz kedvem volt, csak akkor tudtam elaludni, ha azt énekelte.
Nick közelebb bújt hozzám, halkan énekelni kezdte a dalt. Imádtam Nick hangját, olyan megnyugtató volt.
-                        When you cried I'd wipe away all of your tears
                         When you'd scream I'd fight away all of your fears
                         And I held your hand through all of these years
                                                 But you still have
                                                      All of me

Nem tudom meddig hallgathattam, olyan megnyugvás töltött el, engedtem szemeimnek lecsukódni és vártam ,hogy az álmok felé vegyem az irányt, ahol nem érzek semmi fájdalmat.



 Reggel nehezen nyitottam ki a szemeim.Életkedvem egyenlő volt a nullával. Nick édesen szunyókált mellettem.
- Nick… ébresztő. - simogattam meg az arcát.
- Hmm… Máris reggel van? Hjjajjj nem akarom, nincs kedvem. - ásítozta.
- Ha neked nincs, szerinted nekem akkor van?
- Gondolom! Hogy érzed magad? Jobb egy kicsit?
- Nem sokkal, de jobb. Előre kell néznem, igazad volt nem kerülhetek padlóra. Idővel talán jobb lesz.
- Ez a beszéd. Castiellel mi lesz?
- Minden úgy megy mint régen.Barátok vagyunk, és azt sem akarom, hogy az érzéseim befolyásolják a ti barátságotokat. Azt szeretném ha nem venne észre semmi változást rajtunk. Megtudod ezt te is tenni?
- Nehéz lesz nem arra gondolnom,ha a közelemben lesz, hogy te miatta szenvedsz, de közben a legjobb haverom is tudom, hogy ő nem tehet róla amiért te beleszerettél, ezért nem akarom a barátságunkat sem elrontani. Megértesz?
- Meg persze. Nem is várom el, hogy miattam rosszban legyél vele. Na de menjünk, elkésünk a suliból.
Nagy nehezen kimásztunk az ágyamból.Nick is átment az ő szobájába. Felöltöztem és levánszorogtam a konyhába. Meglepetésemre Agatha látványa fogadott.
-Nénikém. -rohantam hozzá és átöleltem.
-Neked is szia Bogaram.
-De örülök, hogy itthon vagy.
-Hát még én. Tudom mostanában reggeltő, estig dolgoztam de muszáj volt.Történt valami amíg nem voltam itthon?
-Sok minden.
-Na mesélj.
Agatha számomra olyan volt mint a barátnőm. Mindent elmertem neki mondani,mindig végig hallgatott, és ha tudott adott tanácsot is.Elmeséltem neki, hogy mik történtek amíg nem volt itthon.A Leighos veszekedést, és Castielt is.
-Huhhh ez aztán nem semmi.-sóhajtozva mondta Agatha. -Akkor nem indult valami jól ez a kapcsolat.
-Hát nem.Nem szeretem ha egy férfi féltékenységi jelenetet rendez.Apára emlékeztetett.
-Jajj kicsim az más volt.Ez a fiú csak féltet.Hiszen váljuk be, pont az előbb mondtad, hogy Castielt sem tudod kiverni a fejedből, akármennyire csak barátok vagytok.
-Tudom. De mit csináljak? A legszörnyűbb az egészbe, hogy most Leight is megkell bántanom azzal, hogy szakítok vele, és mind végig igaza volt ,többet érzek Cas iránt...
-Ilyen az élet kicsim.Az a fiú nem érdemli meg, hogy kihasználd, jobb ha vége lesz.Utána pedig én a helyedben egy kicsit nyugton maradnék. Várd, hogy történjenek a dolgok maguktól.
- Tudom. Nem tehetek mást. Ki kell hevernem ezt a sok fájdalmat.
- Kifogod meglásd.
-Szia Nénikém! - köszönt Nick mikor belépett a konyhába.
- Szia Bogaram. Hogy vagy?
- Jól, nem történt semmi extra.
-Én nem így hallottam.  De menjetek, elkéstek a suliból, már 7:40.
-Úristen siessünk.- kiállítottam el magam, adtunk Agatha-nak egy puszit az arcára és futottunk a suliba.

                                           *
Még időben értem be biológia órára. Rosa le is szidott, hogy hol voltam?
- Hol a fenébe voltál? Azt hittem nem is jössz. Tegnap nagyon szarul néztél ki,mikor elmentél Lystől.Volt valami baj?
- Volt, sok baj van mostanában Rosa.
- Nekem elmondhatod tudod. - fogta meg a karom bíztatóan.
- Délután jó lesz? Tegnap úgysem mentünk el oda ahova akartam, annyi minden közbejött.
- Persze menjünk. Még mindig titok hova megyünk?
- Igen. -mosolyogtam rá. - Lyssel volt még valami este?
- Semmi. Miután Cas is lelépett ideges volt. Azon gondolkozott mi történt vele megint. Mondjuk nekem is feltűnt, hogy megváltozott. Hozzád se úgy szól ahogy eddig.
- Én is észrevettem, csak azt tudnám miért csinálja ezt?
- Hát ez az igazi Castiel, drágám. Nem tudom, hogy miért volt olyan közvetlen, az elmúlt két hónapban, de most újra a régi formájában van. - súgta oda nekem, majd Castielre mutatott ,aki fejét a padnak támasztva aludt.
Többet nem beszéltünk, a tanár nagyon elkezdet minket méregetni. Az hiányzott volna,hogy erről az óráról is el kelljen ülnöm Rosa mellől.
Az első három órát sikerült,túlélni.Lyukas óránk következett. Miután kicsengettek, már csak Rosa ,Lys, Castiel aki megint csak aludt, és én maradtunk a teremben. Lassan szedegettük össze a cuccainkat Rosaval.
- Reina, van valami terved a lyukas órára? - kérdezte Lysander
- Nincs .Miért?
- Szeretném ha velem jönnél. Valamit meg kell beszélnünk.
- Oké ,menjünk. Van valami baj?
- Nem nincs. Gyere siessünk, gyorsan eltelik ez az egy óra szünet.Az ének teremben megvárlak. - majd indult ki a teremből.
Ránéztem Rosara, hogy vajon mit akarhat Lys, de ő is elég értetlen fejet vágott.Fogtam a táskám, majd elindultam utána.


                                                                    Rosa

Nagyon furcsa volt nekem ez a szituáció.Lys csak úgy nem szokott senkit, magyarázat nélkül elcipelni. Ránéztem Castielre,aki még mindig aludt. Biztos hosszúra nyúlhatott az esti találkája. De ha valaki tudja, hogy Lysander mit forgat a fejében,az ő.
- Castiel kelj fel. - ütöttem meg a vállát.
- Mi a szart akarsz? Nem látod, hogy alszom? - morogta mérgesen.
- Mond el nekem mit akar Lys Reinatól?
Felemelte a fejét értetlenül rám nézett, majd körbe a terembe.
- Hova lettek? Előbb még hallottam a hangjukat.
- Felmentek az ének terembe, Lysander beszélni akart Reinaval, majd mondta neki, hogy ott várja.
- Nem tudom mit akar. Nem érdekel. Hagyj inkább aludni. - majd visszarakta a fejét a padra.
Megfogtam a karját,és felráncigáltam. Dühösen nézett rám.
- Nem érdekel, hogy aludni akarsz. Mi a fene bajod van Castiel? Miért lettél ilyen rohadék megint?
- Az az én dolgom. Ne akarj tudni rólam semmit. Menj és foglalkozz, inkább a barátnőddel. - ordított rám.
Nem ijedtem meg, tudom nem bántana egy lányt sem.
- Akkor Reinaval miért csinálod ezt? Két napja még olyan nagy barátja voltál. Most meg keresztül nézel rajta.
- Mondtam,ne avatkozz a dolgaimba. Lehet eltüni amíg szépen mondom. - csapott rá az asztalra, majd mutatott az ajtóra.
- Igen elmegyek,nyugodj meg. Egy igazi bunkó paraszt vagy. Csak hálát tudok adni az égnek, hogy Reina kitudott téged verni a fejéből. Nem érdemelnéd meg egy olyan lány szerelmét,mint ő.Te csak bántani tudod az embereket, nem értesz semmi máshoz. Szerencse, hogy Reina is rájött, hogy milyen vagy. - ordítottam rá.
Abban a pillanatban, nem is gondoltam rá, hogy elárultam a barátnőm, ki kellett jönnie, nem tudtam magamba tartani. Tudja meg Castiel is, hogy mit érzet Reina, élje át ő is, hogy túlléptek rajta.
Felkaptam a táskám, majd gyilkos pillantást vetettem Castielre. Teljesen le volt döbbenve. Most eshetett le neki, hogy Reina érzett iránta valamit.
Hirtelen rám nézett,majd megragadta a két karom.
- Hazudsz. Reinat sosem érdekeltem,csak mint barát.
- Jajj ,és te ezt elhitted? Vagy ennyire vak vagy? Igen érzett irántad valamit. De ő is tudta milyen vagy, minden lánnyal csak szórakozol.Hiszen vele is kikezdtél egy nap után. Csak ő mert tovább lépni, és nézd meg boldog Leigh-al. Te pedig maradhatsz a cafkáiddal, és remélem a magány lesz a te társad örökre,mert ezt érdemled.-kirántottam a kezem a szorításából, majd elindultam. Az ajtóban még visszafordultam, csak állt, nézte a földet. Semmi jó indulat nincs ebben a fiúban,szánalom, megvetés, mást nem tud érezni. Tudom Reina mennyit vívódott az elmúlt hetekben, bár sejtem a mostani problémája is Castielhez köthető, beakartam adni Castielnek a kegyelemdöfést.
- Hallod Cas?  - kiállítottam,egyből rám nézett -Remélem egyszer majd rájössz, hogy a viselkedéseddel elűztél egy olyan lányt magad mellől, aki értékelt is téged valamire. Neki nem kellett volna a pénzed, a kocsid,vagy amid van, neki csak a szíved kellett volna. De te ezt is elbasztad. Bántsd meg ahol tudod, nézz át rajta, őt már nem érdekled. - nem szólt semmit csak bámult rám. Nem vártam meg a további reakcióját otthagytam.
Nagyon mérges voltam, nem akartam szándékosan elárulni Reina titkát,de a pofájába kellett vágnom. Annyira egy önelégült seggfej, megérdemelte amit kapott. Már csak Reinanak kell elmondanom valahogy, hogy kikotyogtam a titkát.
Felértem a teremhez. Lysander a zongoránál ült, Reina meg mellette. Hallgatóztam.
- Nagyon jó hangod van te csaj. Még a végén ellenfélre találok a személyedben?! - mondta mosolyogva Lys
- Ne szerénykedj, igaz még New Yorkba jártam külön ének tanárhoz, de az csak hobby volt. Nem tartott sokáig.
- Pedig érdemes lett volna. De legalább nem az alapoktól kell tanítanom téged. Na folytassuk. - azzal Lys zongorán elkezdte játszani azt a dalt amit múltkor a próban adott Reinanak. Reina bekapcsolódott hozzá, tényleg gyönyörű szép hangja van. Egy kicsit csiszolni kell rajta,és hibátlan lesz. Mikor befejezték benyitottam. Minnél hamarabb túl kell lennem a vallomásomon.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Na szia csajszi. Hogy, hogy feljöttél? -kérdezte Reina kíváncsian
- Valamit meg kell beszélnünk. Tettem valamit ellened, jobban mondva ,mondtam valakinek valamit amit nem lett volna szabad. - kezdtem zavartan.
Reina felállt és kétségbeesetten nézett rám.

- Mit csináltál Rosa?
- Én az előbb lent a teremben… - folytatni nem tudtam, nyílt a terem ajtó. Reina elnézett mögém, Lysander is felállt majd ő is az ajtó felé nézett.
Nem néztem a hátam mögé, valahogy sejtettem ki van ott…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése