2015. február 15., vasárnap

Új Iskola,Új Barátok



Egy gyönyörű szép réten sétálok.A mező tele van szebbnél szebb virágokkal. A távolból halk nevetés hallatszik.


-Reina kicsim,gyere ide hozzánk. -Kiabálja egy női hang.
Sétálok a mezőn a hang irányába mikor megpillantok egy épp piknikező családot. Az én családom. Anya és Apa pakoljak ki a kosárból a finomabbnál ,finomabb ételeket. Nick pedig hátán fekve kémleli az eget mellettük.Az utolsó emlékem mikor még boldogok voltunk. Odarohanok és nevetve leülök közéjük.
BIIIP BIIIPPP.......
Lassan ülök fel az ágyban és nyomom ki a telefonom. Egy álom volt. Egy régi szép emlék a múltamból ,mikor még minden rendben volt.Bemegyek a fürdőbe,lezuhanyozom ,hajat mosok.Nézem magam a tükörben miközben a hajam szárítom.Ma van a nagy nap. Egy új fejezet az életemben. Akarva akaratlanul mosoly húzódik az arcomra gondolataimtól. Mikor végeztem mindennel felöltöztem. Felvettem egy barna rövidnadrágot, és egy színben hozzá illő csipkézet felsőt.Amiket tegnap vettem.Enyhe sminket raktam fel és már indulhatunk is.Fogtam a táskám lementem a konyhába.Nick már javában reggelizett mikor bementem.

(A bátyám hát nem édes? )

 Agatha viszont sehol. Gondolom korán elment dolgozni. Egyébként ő egy előkelő Párizsi divatcég feje. Úgyhogy nagyon sokat dolgozik.
-Szia testvérkém. -léptem mellé és egy puszit nyomtam az arcára
-Szia húgi.!-nézett rám- Figyelj ezt a suliba ne csináld. Még a végén azt hiszik a csajom vagy- mondta két harapás közt a szendvicsébe.
-Felnevettem- Nyugi nem fogom,még a végén azt hiszik a pasim vagy. -vágtam vissza
-Oké ezt megbeszéltük. De siess induljunk!
Megnéztem a telefonom már 7: 25 volt.Gyorsan megettem egy szendvicset és indultunk.
Ahogy sétáltunk az úton diákok sokaságával találkoztunk. Mikor a suli elé értünk megálltunk a kapuba és felnéztünk a magas épületre.
-Itt vagyunk. -motyogta Nick és nézte az iskolát- Reszkess Sweet Amoris Gimi mert megérkeztek a Clair ikrek. -mondta nevetve aztán rám nézet. Én csak bólintottam és bementünk a kapun.
Mikor beléptünk az udvarra, körbepillantottam egy kicsit már amennyire lehetett a sok diáktól.-Szép- gondoltam magamban. Nickhez akartam fordulni de már nem volt mellettem.
-Nagyszerű. A bátyám már az első nap itt hagy egyedül- gondolkodtam hangosan
-Szia.Majd én segítek ha kell.-szólalt meg egy hang a hátam mögött. Megfordultam és egy gyönyörű fehér hajú, borostyán szemű lány állt ott.
-Öö Szia.-mondtam
-Hallottam amit mondtál. Segítek ha kell bármiben. Tavaly én is ugyan így voltam mint te. Egyedül voltam.Nem tudtam mi hol van.-mondta nagy mosolyok közepette. -Amúgy Rosa vagyok.
-Reina. -mosolyogtam immár én is.
-Na akkor Reina menjünk. Engem annyira nem érdekel az igazgatónő beszéde. Téged? -kérdezte miközben karon ölelt és elindultunk a főbejárat felé.
-Annyira engem sem bevallom. -feleltem.
-Te hányadikos vagy? -Kérdezte
-10 A asszem. -
-Jujjj én is az vagyok. De jó de jó.- ugrált örömében- Akkor ülhetsz mellettem az órákon ha szeretnél. A tavalyi padtársam úgyis lelépett ebből a suliból hála az égnek. -kacagta két fojtogató ölelés között.
-Ennyire rossz volt?-kérdeztem
-Az hát! Egy kígyó volt a nő!Na de gyere menjünk. -karolt belém- A beiratkozást már elintézted?
-A nénikém elintézte csak a papírokat kell odaadnom valakinek. -mondtam
-Akkor első utunk Nathaniel lesz.-húzott befele az épületbe.
-Ki az a Nathaniel? -kérdeztem
-Ő a suli DÖK elnöke. Ő intézi az ilyen ügyeket. -mondta miközben megérkeztünk egy terem elé. Az ajtóra az volt írva DÖK .
Rosa bekopogott és már nyitotta is ki az ajtót és húzott maga után.
-Szia Nathi. -Köszönt hangosan
Eddig Rosa hátam mögött álltam, de aztán mellé álltam. Akkor láttam meg azt a bizonyos Nathanielt. Szőke herceg. Ennyivel tudnám jellemezni. Mikor felemelte tekintetét a papírok közül elmosolyodott. Szép volt a mosoly az egyszer biztos.
-Sziasztok. Rosa miben tudok segíteni? -kérdezte tőle
-Ő itt Reina az új osztálytársunk. A papírjait hoztuk. -Kivette a kezemből a papírokat amiket pont kihalásztam a táskámból,és odaadta neki.
-Hmmm- nézte a papírokat utána rám nézett. -Köszöntelek a Sweet Amorisban Reina.Minden rendben a papírokkal.Örülök, hogy megismerhetlek. -mondta és nyújtotta a kezét felém. -Amúgy a nevem Nathaniel de gondolom Rosa már mondta.
-Igen mondta, és én is örülök, hogy megismerhettelek.-mondtam miközben kezet fogtam vele.
-Na akkor ezzel megvolnánk- mondta Rosa és már húzott is ki a teremből.
Rosa a folyosó vége felé kezdet el terelni a legutolsó ajtóig. 10.A volt ráírva. Egy kicsit elkapott a pánik, hogy máris itt vagyunk. Mit csinálják? Hogy viselkedjek? Rosa látta rajtam a bizonytalanságot. Megfogta a kezem és rám nézett.
-Nyugi ne izgulj.-súgta és nyitotta is ki az ajtót
Beléptünk a terembe és mindenki ránk nézet. Na ezt nem akartam, hogy mindenki bámuljon.
-Ő az új osztálytársunk Reina. -Mondta az osztálynak
Minden szempár rám szegeződött. Volt aki mosolygott volt aki csak fapofával rám nézett és folytatta tovább a dolgát. Körbenéztem elég érdekes arcok voltak.Ablak felőli utolsó előtti sorban egy kék és egy fekete hajú fiú ült. Hasonlítottak egymásra. Előttük egy lila hajú lány, mellette egy fekete hajú barna bőrű lány. A középső padsorban ült 4 pláza cica szerüség.Előttük ült egy szőke hajú fiú,mellette egy barna hajú fiú. Na ő nem volt rossz pali. Tovább már nem tudtam nézelődni mert a szőke hajú fiú odajött hozzánk.
-Szia szépségem. Dakota vagyok.-mondta önelégült vigyorral. Mielőtt válaszolhattam volna Rosa közbeszólt.
-Dake, szerintem Reina nem kíváncsi a tenyérbemászó dumádra úgyhogy tünj el.-mondta miközben hátra ráncigált az ablak felőli utolsó padba. Ő leült az ablak felőli székre én meg mellé. Amint leültünk jött még pár diák de nem nagyon figyeltem oda mert Rosa folyton magyarázott. Nemsokára az osztályfőnök lépett be a terembe. 30 év körüli lehetett a férfi.Rosa azt mondta valami Mr Willson vagy ki.A férfi hirtelen rám nézet.
-Kisasszony. Maga az új diák? -kérdezte
-Igen! A nevem Reina Clair.- feleltem
-Rendben. Akkor üdvözlöm az osztályban.
Ma csak osztály főnöki órák voltak.Szünetekben megismerkedtem Rosa jóvoltából Arminnal, Alexyvel, Violaval és Kimmel. Valamint Lysanderrel akit csak távolról néztünk Rosaval mert neki tetszik a fiú ,de nem mer oda menni hozzá.


(Rosa Lysandere.)Érdekes egy fiú mondhatom.Azok a felemás szemek csak még érdekesebbé teszik.
-Te Rosa.De hát mi bajod lehet belőle ha csak odamész beszélgetni hozzá? -kérdeztem tőle
-Jajj Reina nem úgy megy az. Egy olyan fiú mint ő, még csak rá sem nézz olyan lányra mint én. -sóhajtotta, közben egy pillanatra sem vette volna le a szemét róla.
-Honnan tudod, hogy nem jössz be neki ha meg sem próbálod? Ezt mihamarabb orvosolnunk kell.
-Mit tervezel?
-Még semmit, de holnapra kitalálok valamit nyugi.
Azzal becsengettek és mentünk is órára.
Az első tanítási nap gyorsan eltelt. Elkönyvelhettem magamnak, hogy nagyon jó volt.Szereztem barátokat és jól éreztem magam. Otthon Nick is elmesélte a napját, hogy mennyi lányt ismert meg bla bla bla annyira nem izgatott hallottam már százszor az ilyen sztorikat. Nyugodtan mentem lefeküdni, úgy gondoltam holnap már nem történhet semmi,hiszen túléltem az első napot és nem történt semmi rossz.


5 megjegyzés: