Boldogság,Bánat, "csak"Barátok...

Vasárnap reggel van ,az ébredés maga volt a pokol.Fejem zúgott, a fény szinte megvakította a szemem.Amikor felkeltem belenéztem a tükörbe,hajam szerte szét állt,szemeimről ne is beszéljünk,mint aki nem aludt egy hete.Nagyon szédültem, szomjas is voltam. Magamra kaptam a köntösöm, le mentem a konyhába inni egy pohár vizet. Nick már javában reggelizett.Ilyen se volt még, az álomszuszék hamarabb fent van mint én.De ő se nézet ki valami fényesen.Köszöntem neki,és engedtem pohár vizet magamnak. Visszamentem a szobámba,elterültem az ágyon. Eszembe jutott a tegnap este Leigh-al.A csókok a kedves szavai. Álmodozásomból Nick ébresztett fel, aki bejött a szobámba,és befeküdt mellém.
-Láttam este jól elvoltatok Leigh-al -mondta nagy vigyorral az arcán. -Rendes fiú, ő az egyetlen akitől nem féltenélek.
-Akkor nem vagy kiakadva ,hogy ő meg én?-mondtam -Nem.Ezért is hívtam el.Tudtam, hogy neki komolyan tetszel.
-Te mocsok. -vágtam egy párnát az arcába. -Mondtam, hogy ne legyél kerítő.
-De megérte nem?
- Meg,köszönöm Nick. -átöleltem
-Nem kell köszönöd semmit. A bátyád vagyok,és én mindig csak a jót akarom neked.
-Tudom-mondtam nagy mosollyal az arcomon.Ekkor megcsörrent a telefonom. Nagy nehezen előkotortam a párna alól. Leigh nevét írta ki.Rá néztem Nickre,aki csak bólintott,majd felkelt az ágyamból és kiment. Gyorsan felvettem a telefont.
-Szia- köszönt
-Szia- köszöntem
-Kipihented magad?
-Borzalmasan keltem, de már jobban vagyok.
-Akkor készen állsz a randira?
-Naná, most már nem szabadulsz! !-nevettem fel
-Nem is akarok szabadulni- nevetett ő is- Jó lesz ha két óra fele találkozunk a parkba? Onnan pedig majd eldöntjük merre menjünk.
-Persze jó lesz. De ne várass meg. -mondtam nevetve
Hallom, hogy nevet ő is.De cuki.
-Inkább te ne várass meg.
-Nem tudod még ,de majd rájössz milyen pontos is vagyok mindig. Na de akkor megyek, még összeszedem magam.
-Rendben. Várom már, hogy találkozzunk. Szia
-Én is várom. Szia- mondtam és letettem .
Halk kuncogást hallottam az ajtó felől.
-Gyere be Nick, most azonnal.-szóltam,az éppen kint hallgatózó bátyámnak.
-Jól van na. Nem tudtam megállni, hogy ne hallgatózzak.
-Legközelebb légyszi bírjál magaddal.A magánügyeim csak rám tartoznak.
-Majd meglátom mit tehetek az ügyért.
-Te barom- kiáltottam nevetve,és hozzá vágtam egy párnát.
-Úristen már 11-óra! -kiáltottam el magam,és fel pattantam az ágyból.Nick csak értetlenkedve bámult, megcsóválta a fejét és inkább kiment. Siettem zuhanyozni.Megmostam szép hosszú szőke hajam, utána meg száritottam. A szekrényemhez vettem az irányt, hogy keressek a randihoz illő ruhát. Meg is lett, egy sötét farmert és egy hozzá illő,meleg szőrmés rózsaszín pulcsit találtam. Sajnos már hűvösebb napokat élünk .Kerestem még hozzá egy farmer kabátot is! Felöltöztem utána a tükör elé álltam ,hogy kezdjek valamit a másnapos arcommal. Úgy döntöttem hogy teszek fel,egy enyhe sminket.
-Na készen is vagyok. Mennyi lehet az idő? -mondtam és megnéztem az időt.Még csak egy óra volt.Inkább úgy döntöttem elindulok hamarabb,egy kicsit még kiszellőztetem a fejem. Na akkor indulás. Kiabáltam tesómnak, hogy majd jövök. Útközben azon gondolkodtam,hogy hogyan köszöntsem Leight.Puszi? Vagy esetleg csók? Beszéltem meg magammal a dolgokat,amikor a parkba értem .Leültem egy padra, becsuktam a szemem ,élveztem a nap gyenge sugarait. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy valami megnyalja a kezem. Kinyitottam a szemem és Démon ült mellettem.
-Szia Démon- simogattam meg a fejét.-A gazdád hol hagytad?
-A gazdája egész nap csak fekszik. Túl sokat ivott az este. -szólalt meg Bella,mikor odaért hozzám.
-Szia Bella .Akkor rádmaradt a sétáltatás ?
-Szia Reina .Igen, az a lókötő egész nap csak lustálkodik -mondta Bella vigyorogva,és leült mellém.
-Nekem is nehezen ment az ágyból való kelés, hosszú volt a tegnapi buli.De muszáj volt felkelnem.
-Legközelebb remélem engem is elhívtok. Régen buliztam már egy jót.
-Naná. Te leszel az első akinek szólok. -mosolyogtam rá.
-Amúgy vársz valakit? -kérdezte
-Randim lesz.
-Na, és kivel? -kérdezte Bella pajkos vigyorral az arcán
-Leigh. Nem tudom ismered-e?
-Igen.Láttam már Cast-el. -mondta Bella meglepett arccal -Ti együtt vagytok?
-Hát, tegnap a Hell's Angels-ben voltunk.Mikor meg mentünk haza, elcsattant egy csók. Ma meg randizunk -Az igen. Akkor drukkolok, hogy összejöjjön. -mondta mosolyogva.
Bella teljesen más mint Castiel. Ő egy nagyon kedves, és aranyos lány. Nem is gondoltam volna ,hogy ennyire jól kijövök majd vele.Beszélgettünk még egy kicsit.Megígérte ,hogy hétfőn megkeres a suliba, hogy megtudakolja a fejleményeket Leigh-al kapcsolatban. Játszottunk még egy kicsit Démonnal, aztán elindult haza.Jó szorosan megölelt,és megpuszilgatott. Istenem mint Rosa. Itt mindenki így üdvözöl meg búcsúzkodik?Néztem ahogy elhaladnak, közben Leight véltem felfedezni a távolból. Ránéztem az telefonomra két óra. Pontos a fiú. Elkezdtem felé sétálni én is.
Most is annyira, de annyira helyes volt ,hogy nem tudtam a szemem levenni róla. Ahogy egymás közelébe értünk lassan ,csak mosolyogtunk mind a ketten egymásra.

-Szia Reina -köszönt,és csókot nyomott az ajkamra.
-Szia - nyögtem be a csók után.
Ekkor Leigh egy szál rózsát húzott elő a háta mögül.
-Ez az enyém? -kérdeztem meglepetten
-Hát rajtad kívül nem látok gyönyörűbb lányt, úgyhogy azt hiszem a tied.-mondta mosolygósan
-Nagyon szépen köszönöm .Imádom a rózsát -fel pipiskedtem , egy csókkal köszöntem meg ajándékom.Megbeszéltük, hogy beülünk a Starbuckba.
Útközben sokat beszélgettünk és nevetgéltünk.Lassan a tenyerébe csúsztattam a kezem, mire ő megállt, rám mosolygott, megszorította finoman a kezem,és magához húzott. Egy homlokpuszit kaptam tőle. Megmosolyogtuk magunkat, és indultunk tovább.Oda értünk ,be mentünk és leültünk egy eldugottabb részre.
-Mit kérsz? -kérdezte Leigh,és intett a pincérnek
-Egy forrócsokit .-mondtam mosolyogva
-Na és sütit vagy valamit?
-Hát egy eper-habos meg felel -mondtam ,ő magának egy kávét rendelt és egy csokis sütit .
-Köszönöm hogy elhoztál.-mondtam cuki mosollyal az arcomon
-Ez csak természetes.Nagyon élveztem a tegnap estét, szeretném ha lenne folytatása.
-Azt ki kell érdemelni.-pimaszkodtam vele.
-Akkor innen még egy mozi belefér?
-Hát lássuk csak- bevágtam egy gondolkodó fejet.-Azt hiszem belefér.Csak ma csak neked.
-Ohh megtiszteltetés,hogy a kisasszony elfogadta az ajánlatom ,csak ma csak nekem.
A mondata végére mindketten elnevettük magunk. A rendelésünk is megérkezett közben .
  Elkezdtük enni a sütinket,ekkor Leigh szólalt még.
-Megkóstolhatom? -mondta
-Hát persze!- mosolyogva adtam egy falatot.
-Hát ez nem ér, finomabb mint az enyém!
-Cseréljünk? -
-Nem azért mondtam, lehet csak azért volt finomabb mert te adtad.- megsimogatta az arcom.
 Amikor befejeztük a sütizést elindultunk a moziba.Szerintem a lehető legviccesebb filmet választottuk.A Nagyfiúkat néztük meg. Nagyon jól éreztem magam,a film közben Leigh-al többször is annyira nevettünk, hogy ránk szóltak. A mozi végeztével hazaindultunk.Gyorsan elszaladt az idő,már hat óra volt és sötét. Beszélgettünk a sulijáról, hogy milyen neki ott.Ő már főiskolára jár,valami marketing szakra. Meg mellette dolgozik egy lemezboltba.A szülei nem pénzelik már annyira,csak az iskolát állják neki.A szülei azt mondták neki, hogy mivel már 19 éves a zsebpénzét keresse meg maga.
-Amúgy ti ,hogy,hogy a nénikédnél laktok?-kérdezte- Nick mindig tereli a témát,nem mond semmit, csak annyit, hogy most itt laktok és kész.
Na most mit mondjak erre. Nem szeretnék a múltamról beszélni. Inkább elmondom neki a szokásos sablon dumám.
-A szüleim meghaltak egy autóbalesetben. -
-Reina. ..
-Nincs semmi baj Leigh. Én már túltettem magam rajta. -vágtam a szavába
-Nem tudtam sajnálom. Akkor ezért nem mond soha semmit Nick róluk.
-Igen. Valószínű ezért. Nick nagyon szerette a szüleinket. Főleg apát. Rajongott érte. -mondtam miközben felnéztem a csillagokra.Hogy mondhatnám el neki,hogy Nick imádta apát, addig a napig amíg be nem kattant,és elkezdet verni minket és megölte anyát. Nem tudom mért,de nem akarom neki elmondani, most még biztos nem. Gondolataimból Leigh telefonjának csörgése ébresztett fel.Rám nézet és mondta, hogy csak egy perc. Felvette.Pár percet beszéltek, letette aztán rám nézet.
-Ne haragudj,de most el kell mennem.Anya elfelejtette közölni velem, hogy ma vendégek jönnek vacsorára. Leszedte a fejem, hogy hol vagyok már. Nem baj?
-De hogy is baj.A család az első. De utána én legyek a második- mondtam miközben elé álltam és átöleltem a nyakát. Ő csak egy forró csókkal köszönte meg a megértésem.Mikor ajkaink szétváltak megszólalt.
-Reina?Mit szólna ha mostantól azt mondanám, hogy a barátnőm vagy?- újabb csókot lehelt az ajkaimra.
-Benne vagyok. Akkor mostantól azt mondom mindenkinek, hogy a barátom vagy.-mondtam és mosolyogtam.
Rám nézet és felnevetett.
-Jól körbe írtuk, a járnál-e velem mondatot. -mondta nevetve
-Hát igen. De mi nem szeretjük az egyszerű dolgokat nem?
-Nem bizony. Te sem vagy egy hétköznapi lány, ezt bírom benned.
-Te sem vagy egy hétköznapi srác. - mondtam nevetve- Na már megint körül írjuk a dolgokat. - és nevettem tovább. -Menj mert a szüleid haragudni fognak. -azzal csókot nyomtam a szájára.
-Megígérem bepótoljuk még azt a kis időt,amit most elvettek tőlünk. -megölelt és megcsókolt. Mikor már nem volt levegőnk elváltunk
egymástól. Kipirulva néztünk egymásra. Leigh szólalt meg először.
-Azt hiszem jobb ha most megyek,mert ha még egyszer megcsókolsz elrabollak.
-Nyugodtan rabolhat uram. Nem félek. -kuncogtam.-De menj mert a végén tényleg bajba kerülsz. -gyors puszit nyomtam a szájára.
-Rendben. De vigyázz magadra és holnap hívlak. Oké?
-Oké.Szia- megöleltem és elindultam haza.
Nagyon jó volt a mai este. Érzem, hogy ezzel a fiúval jól megleszek.Még talán meg is tudnám szeretni.

                                      ***
Ahogy hazatértem az a látvány fogadott, hogy Castiel és a bátyám videó játékoznak a nappaliba.
-Sziasztok. -köszöntem
-Szia.-mondták egyszerre,de semelyik nem vette volna le a tekintetét a tévéről.
-Milyen volt a randi? -kérdezte Nick
-Jó volt. Remélem ennyi elég. Bár mondjuk majd kihallgatod a telefonbeszélgetésem,és megtudod úgy is.
-Nem kell. Leigh úgyis elmondja, majd.
-Micsoda? Leigh- al voltál randizni? -kérdezte felháborodva Cast
-Igen vele. Tegnap este elhívott. -mondtam .Kicsit meglepődtem a reakcióján.
-És benyalta magát nálad?-kérdezte gúnyosan.
-Egy, ne beszélj így velem. Kettő, igen járunk.-itt már nagyon ideges lettem.
-Gondolhattam volna, hogy bejön neked anyuci pici fia.
-Sokkal jobb egy anyuci pici fia, mint egy megakarlak fektetni az első nap fiú.-mondtam felháborodva, de aztán rájöttem mit is mondtam. Nick azt sem tudta melyikünkre nézzen.Castiel közben felállt és odaállt elém.
Láttam a haragot a szemében.Mondani akart valamit, de inkább lenyelte. Fogta a kabátját és elindult kifelé.Nick csak nézet rám,és megkérdezte.
-Mi a fene volt ez?
Nem tudtam semmit mondani rá,mert még én magam sem tudtam mi volt ez. Mért akadt ki? Inkább utána mentem, még az ajtóban elértem.Elkaptam a karját miközben kinyitotta az ajtót.
-Mi a fene bajod van Castiel?-kérdeztem
-Nekem?Neked mi a bajod van?Nem szeretem ha szórakoznak velem.Majd rájössz te is,hogy Leigh se jobb mint én. - mondta.Felém fordult,láttam a szemébe a megvetést.
-Mért szórakoztam volna veled?Nem csináltam semmit.Barátok vagyunk,vagy nem?-a szemébe néztem ,de nem tudtam semmit kiolvasni belőle. Szinte közömbös volt.Nem tudom miért,de ez fájt valahol legbelül.Alig bírtam visszatartani a könnyeim.
-Igazad van.Barátok vagyunk. A legjobb barátom húga vagy és semmi több.-azzal lefejtette a kezem a karjáról,és elment. Becsuktam az ajtót, neki dőltem. Nick állt előttem.
-Reina mi volt ez az egész? -kérdezte
-Nem tudom Nick.Pedig már olyan jól alakultak a dolgok. De én most felmegyek a szobámba Ne haragudj. -azzal megindultam ,felmentem a lépcsőn,egyenesen a szobám felé vettem az irányt. Beléptem az ajtón, becsuktam,majd leroskadtam az ajtó elé.
"-a legjobb barátom húga vagy semmi több.
-igazad van. Barátok vagyunk. "
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, s egyre jobban folytak a könnyeim.Miért volt ilyen?Miért kelt ki így magából mikor elmondtam, hogy Leighal járok. És miért gondolkodom ezeken,miközben arra kellene gondolnom, hogy van egy csodás barátom,aki jóképű kedves és megbízható. Mért nem tudok elszakadni Castieltől? Miért van ez a sok MIÉRT kettőnk közt? Szinte alig ismerem, mégis mintha egész életemben itt lett volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha ő vigasztalna meg? Miért van az, hogy ilyenkor szeretném,ha átölelne? Miért vonzódom hozzá?
-Anya, olyan jó lenne ha itt lennél. -mondtam magam elé suttogva.- Próbálok helyesen cselekedni, anya, de már nem olyan könnyű, mint régen. Amikor együtt voltunk, tisztában voltam azzal, mi helyes, és mi nem az. Most viszont egyszerűen nem érzem... minden zavaros körülöttem: hogy kit szeressek, hogy kit gyűlöljek és miért, vagy éppen kiben bízzak? Nem tudom eldönteni. Helyesen szeretnék cselekedni, de mi a helyes?

                                  Castiel


Nehezen tudtam kipihenni a tegnap estét. Egész nap olyan voltam mint aki egy hete nem aludt.Még Démont sem volt kedvem levinni sétálni. 6 körül Nick hívott, hogy nincs e kedvem átmenni, vett egy új videó játékot. Átmentem.

                                                        ***


Az ajtóban álltam, csengetni akartam pont,mikor Nick kinyitotta az ajtót.
-Na végre. Már vagy tízszer kinéztem, hogy hol jársz már. -mondta azzal behúzott a házba.
-Bocs már, hogy nem vagyok egy óra, hogy pontos legyek. -
-Áh mindegy. Gyere- behúzott a nappaliba. -Egy király zombis játékot vettem. De egyedül nincs kedvem játszani.
-Akkor játszunk. Úgy sincs jobb dolgom.Amúgy Reina merre van?Nagy a csend .-kérdeztem.
Leültünk játszani.
-Randija van.-szólalt még Nick,két zombi gyilkolása közben
-Ohh, nem tudtam, hogy van valakije. -mondtam egy kicsit letaglózva De nem is tudtam miért is taglózott, így le ez a hír.
-Még nincs senkije.-mondta Nick
Inkább nem is foglalkoztam tovább ezzel a témával. A játékba merültem. Nemsokkal később arra lettem figyelmes, hogy Reina ott áll mellettünk és köszön.
-Sziasztok. -köszönt Reina
-Szia.-mondtuk egyszerre Nickel,de közben tovább játszottunk.
-Milyen volt a randi? -kérdezte Nick
-Jó volt. Remélem ennyi elég. Bár mondjuk majd kihallgatod a telefonbeszélgetésem,és megtudod úgy is.
-Nem kell. Leigh úgyis elmondja, majd.-felelte Nick
Leigh? Reina vele volt randizni?
-Micsoda? Leigh- al voltál randizni? -kérdeztem felháborodva
-Igen vele. Tegnap este elhívott. -mondta mérgesen.
-És benyalta magát nálad?-kérdeztem gúnyosan.
-Egy, ne beszélj így velem. Kettő, igen járunk.-itt már nagyon ideges lett.Akkor tegyünk rá egy lapáttal a tűzre.
-Gondolhattam volna, hogy bejön neked anyuci pici fia.
-Sokkal jobb egy anyuci pici fia, mint egy megakarlak fektetni az első nap fiú.-mondta felháborodva, na ebben mondjuk igaza volt.
Tényleg ezt akartam az első nap után, de utána megváltoztak a dolgok,teljesen mást akartam tőle. De ahogy kimondta ezeket a szavakat,ideges lettem.
Nick azt sem tudta melyikünkre nézzen.Közben felálltam és odaálltam elé.
Belenéztem a szemébe.Visszaakartam neki vágni azzal, hogy mit játssza a fejét, láttam rajta akkor a konyhába, hogy neki is tetszik a dolog,csak elvből nem adta magát. Eszembe jutott, hogy Nick is itt van a szobába ,nem akartam összeveszni vele, ha megtudja, hogy ráhajtottam a húgara egy nap után, kinyír.Inkább vettem egy mély levegőt, fogtam a kabátom és indultam haza.Mikor már nyitottam volna az ajtót Reina fogta meg a karom.
-Mi a fene bajod van Castiel?-kérdezte
-Nekem?Neked mi a bajod van?Nem szeretem ha szórakoznak velem.Majd rájössz, hogy Leigh se jobb mint én. - mondtam miközben felé fordultam,annyi megvetéssel néztem rá,amennyivel csak tudtam. Engem elhajt,de Leigh meg kell neki?Chö majd rájön, hogy ő se különb mint én.
-Mért szórakoztam volna veled? Nem csináltam semmit.Barátok vagyunk vagy nem?-kérdezte, szembe sarkában könnyek jelentek meg. Ennyire megviselte a dolog? Ő tényleg a barátjának tart? De miért csak annak? Én tehetek róla.Én miattam van. Közömbös arccal csak annyit mondtam.
-Igazad van.Barátok vagyunk. A legjobb barátom húga vagy,és semmi több.-azzal lefejtettem a kezét a karomról, de nem néztem rá ,nem tudtam,és elmentem.

Még hallottam, hogy becsukja az ajtót. Gyors léptekkel siettem haza. Egyre csak az járt a fejemben, hogy miért viselte meg annyira a majdnem kiborulásom? Bevallom első nap tényleg csak egy kalandnak akartam,ez tény. De mikor elmentünk biliárdozni, jól éreztem magam vele. Megismertem.Mikor hazafele jöttünk akkor együtt, egyáltalán nem azért hívtam fel, hogy rámászhassak, hanem, hogy velem maradjon még egy kicsit.És jobban megismerjem. De ahogy mondta,ő azt hitte barátok vagyunk. Szóval erről van szó.Nem érez többet.
Bárcsak tudnád Reina, miért ragaszkodom hozzád annyira.Mert eszembe juttattad, milyen voltam régen, mielőtt ebbe az ördögi körbe kerültem. Újra megmutattad nekem azt a világot, ahol érdemes szeretni, amit szeretnék inkább elfelejteni.Így hát inkább elfelejtem, azt hittem a sors add egy újabb esélyt, hogy a régi önmagam legyek,talán el is fogadtam volna amit ajánl, mert te más vagy mint a többi lány.De a sors meggondolta magát. Azt akarja, hogy csak a barátom legyél. Hát akkor legyen,elfogadom ezt az ajánlatot.
Amint hazaértem, lefürödtem és befeküdtem az ágyamba. Holnaptól mindent úgy fogok csinálni ,ahogy eddig, csak most már barátságból.


                                                                   Reina


Hétfőn reggel a telefonom ébresztőjére keltem.Tegnap végül arra a döntésre jutottam, hogy adok a Leigh dolognak esélyt. Cast úgysem akarna többet soha testi kapcsolatnál,és kimondta ő is, hogy csak barátok vagyunk. Így felesleges ezen törnöm az agyam. Felkeltem az ágyból,és bementem a fürdőbe.
-Hétfő és iskola -mondtam kicsit szomorkásan. Közben eszembe jutott a tegnapi vitám Castiellel...
-Vajon mi baja lett ilyen hirtelen, nem értem. -ezen
 gondolkoztam amíg letusoltam.Tusolás végeztével, elindultam a szekrényem felé, kerestem egy jó összeállítást. Egy fehér farmert találtam, egy piros felsővel,és fehér kabáttal.Hajam kifésültem, és úgy hagytam kiengedve. Enyhe sminket raktam fel.Le mentem a konyhába ,Nick éppen a kávéját itta.
-Jó reggelt húgi. Ma nem csináltam reggelit,együnk a suliba a büfébe valamit oké? -mondta
-Jól van együnk ott.- mondtam és felvettem a táskám.-De akkor induljunk.
-Oké menjünk. -felvette ő is a táskáját.
Útközben a randiról,és a Castiellel való vitáról beszélgettünk. Ő sem tudta mi ütött Castielbe.A suliba érve,egyből a büfébe vettük az irányt. Ahogy a büfé felé tartottunk, egy női hangot hallottam, hogy a nevemet kiabálja.Megfordultam és Bella szaladt felém. Átölelt és megpuszilt.
-Reina szia! Mizu ? -szólalt meg miután elengedett
-Szia Bella! Semmi éppen a büfébe tartunk,jössz te is?-kérdeztem. Szerintem ekkor vette észre Nicket mellettem,mert egyből ránézet és elmosolyodott.
-Szia Nick. Rég láttalak. -mondta a tesómnak.
-Szia kedves Bella- mondta,és puszit nyomot az arcára. Bella meg csak mosolygott.
-Na akkor megyünk? Éhen halok.-mondtam és elindultam.
-Én azt hiszem hagylak titeket dumálni. Majd beszélünk csajok. -mondta Nick és lelépett.
-Persze .-kiabált utána Bella. -Na és mesélj milyen volt a randi tegnap Leigh-al? -kérdezte Bella kíváncsian.
-Nagyon jó volt.Voltunk sütizni, utána pedig moziban ,még rózsát is kaptam tőle.
-De romantikus.De látom az arcodon, hogy van más is.Tiszta boldognak kellene lenned egy randi után. Történt valami? -mondta.Közben a büfébe értünk,meg vettem a reggelim .
-Történt. Tegnap mikor hazamentem, összevesztem a testvéreddel. Teljesen megváltozott a viselkedése, mikor elmondtam, hogy Leigh-al vagyok.
-Nem tudom mi lelte majd kifaggatom.
-Azt megkösszöném. Nem szeretnék haragban lenni vele.
-Nyugi,majd én elintézem.De menjünk, mindjárt csengettnek.
Azzal mind a ketten rohantunk órára.Besiettem a terembe,Rosa már ott ült a helyén. Mikor észrevett,gyorsan elém szaladt és megölelt. Azt hiszem ennyi ölelés elég volt mára.Leültünk a helyünkre. Német órával kezdtünk.Pakoltam ki a könyveim a táskámból, mikor Cast és Lysander jött befele a terembe,pont a tanár előtt.Castiel ahogy jött a padja felé,rám nézet, elmosolyodott aztán leült a helyére. Talán megbánta, hogy tegnap olyan hülyén viselkedet? Nem hiszem, nem olyannak ismerem. Vagy ez egy újabb játék?Inkább Rosa felé fordultam,meséltem neki a tegnapi randit. Közben a tanárnő is magyarázott.
-Üdvözlet mindenkinek,hogy telt a hétvége? -kérdezte a német tanár.Mi csak legyintettünk egyet Rosával, és folytattuk a beszélgetést, a tanárnő szakított minket félbe.
-Kisasszonyok ott hátul. Jobb lenne,ha a pletykálást a szünetre hagynák.-mondta szigorúan
-Rendben-mondtunk együtt Rosával,de pár perc elteltével újból folytattuk. Amikor Rosa hülyeségből belefúrta az ujját az oldalamba, én hangosan fel nevettem .
-Na ennyi elég lesz most már! Rosalya és Reina! Elültetlek titeket egymástól az én óráimon. Reina helyet cserél Lysanderrel. Lysander kérem üljön át Reina helyére, Reina maga meg Lysander helyére. -mondta nagyon mérgesen.
Mi teljesen lefagytunk Rosaval.Lysander felállt és összepakolta a cuccát. Összeszedtem én is,és helyet cseréltünk. Leültem Cast mellé,aki alig bírta ki, hogy ne röhögjön. Oldalba böktem, de mint ha mit sem ért volna folytatta. Inkább meghúztam magam, próbáltam figyelni az órára.Óra vége felé, Cast tolta elém a mobilját. Egy üzenet volt írva .
　
" Óra után gyere fel a tetőre."

Normális ez? A tetőre? Egyáltalán, honnan van meg neki a fel járó kulcsa? Inkább nem akarom tudni.
Ránéztem,és bólintottam,hogy oké. Visszatoltam a mobilját, figyeltem a tanárra.
Mikor kicsengettek, lassan összeszedtem a cuccom,már szinte mindenki kiment,csak Rosa meg én maradtunk.
-Istenem!Most az egyszer nem bánom, hogy megbüntettek.Ha mindig ilyen büntetést kapnék, hogy Lyst ültetik mellém, megérné. -áradozott kedves barátnőm, mikor kimentünk a teremből.
-És beszélgettetek?
-Azt nem. Nem mertem megszólalni azok után, hogy elültettek mellőlem.De leveleztünk.
-És????-kérdeztem kíváncsian.
-Meghívott a legközelebbi próbájukra. Meg utána valahova meginni valamit.
-Na ez már haladás.De most egyedül hagylak ha nem baj,Castiel vár a tetőn. -
-Castiel? Mit akar? Talán nem a tegnapi miatt? -kérdezte kíváncsian

-Valószínű- mondtam és elindultam a lépcsőházba tetőre.
Ahogy felmentem a lépcsőn,és elértem az ajtót megtorpantam egy kicsit, de aztán kinyitottam az ajtót. Castiel ott állt az egyik falnak támaszkodva, bagózott. Odamentem ,kikaptam a kezéből a cigit, eltapostam. Mérgesen nézet rám.
-Légy szíves legalább ne előttem, tedd tönkre a tüdőd.Utálom ha valaki cigizik a közelemben. Tudod te egyáltalán mit szívsz? Mérget. -mondtam neki felháborodva és neki dőltem én is a falnak.
-Befejezted? -kérdezte halál nyugalommal a hangjában.
-Igen. De miért is vagyunk itt?
-Ide szoktam járni ha gondolkodni akarok, vagy ha csak nyugalomra vágyom.
-Akkor gondolkodni jöttünk ide?
-Ne játszd a szőkét kérlek.
-Nem játszom az vagyok.Szép természetes szőke. -azzal végig simogattam szőke hajam.
-Te bolond vagy! -nevetett fel,De aztán komoly arccal felém fordult.- Most jól figyelj Clair arra amit mondani fogok,mert nem ismétlem meg. Sajnálom ,hogy tegnap úgy viselkedtem,nem volt szándékos. Biztos azért voltam olyan ingerült ,mert kimerült voltam. Bocsánat ha megbántottalak, nem volt szándékos. Szeretném ha elfelejtenénk,és barátok maradnánk. -fejezte be monológját, és kifújt egy nagy levegőt. Mintha megkönnyebbült volna úgy vettem észre. Őszintén köpni nyelni nem tudtam, váratlanul ért ez a vallomás.
-Rendben el van felejtve a dolog. Megbocsátok.De legközelebb inkább beszéljük meg, ne rohanj el. Hiszen barátok vagyunk.-fejeztem be én is.Azon kaptam magam, hogy hirtelen megöleltem. Éreztem rajta, hogy meglepődik, de aztán visszaölelt. Nem tudom meddig állhatunk így ,de jól esett.Nem akartam elengedni, szerettem volna,ha ez a pillanat öröké tart. Abba a pillanatban nem érdekelt a reggeli ígéretem,hogy Leigh lesz az első számú pasi nálam.Most csak mi ketten voltunk,és ez számított. Nem beszéltünk többet,csak öleltük egymást. Mikor megszólalt a becsengő elengedtük egymást,és mosolyogva mentünk vissza a terembe.
Boldogan folytattam a napom, tudtam, hogy minden rendben van. Mintha egy mázsás súly szakadt volna le rólam azzal, hogy ezt megbeszéltük Castiellel.Tudtam, és éreztem, hogy ezt a barátságot amit felajánlott nekem meg kell becsülnöm.