2015. február 18., szerda

Az a bizonyos második nap Part II

*Castiel szemszög*

Miután Reina nagy kiabálások közepette elviharzott, még egy darabig nevettünk Nicholason.Legszívesebben Reina után mentem volna én is órára, de az már túl feltűnő lenne, hogy Castiel Davis milyen hűségesen jár órára.Így hát nem tettem, inkább pár haverral ellógtuk a napot ,és elmentünk az egyik szórakozóhelyre biliárdozni.Mikor kellőképpen meguntam a társaságot ,elindultam hazafelé. Eszembe jutott, hogy a gitárom a suli alagsorában hagytam, így gyors elszaladtam érte. Pont kicsengettek az utolsó óráról, mikor felértem az alagsorból.Nem baj, így legalább nem szúrt ki senki, hogy lógok. Elvegyültem a tömegben ,már amennyire nekem sikerülhet. Épp a kapu felé tartottam ,mikor észrevettem Reinat, Rosat, Alexyt és Nathanielt, akik épp búcsúzkodtak egymástól. Nathaniel olyan arccal nézte Reinat, mint aki mindjárt szerelmet vall neki. Chö mit hisz ez a kis mitugrász, hogy bejöhet egy ilyen csajnak? Kétlem. Reina valami cetlit nyomott Rosa kezébe ,és elindult. Mikor látótávolságon kívül voltak a haverjai ,utána mentem. Még jó, hogy arra lakom én is. Lazán sétáltam után, ahogy láttam ő se siet. Az embereket tanulmányozta. Pont ahogy ma reggel is. Ki ez a csaj, valami pszihó doki? Elmosolyodtam és eszembe jutott a reggel.

*Visszaemlékezés*

"-Mi a francnak kell iskolába járnom. "-ezen gondolkoztam reggel ,miközben az egyik haveromhoz tartottam. 2 hétig apámnál voltam nyaralni a nővéremmel együtt, mondván töltsünk együtt egy kis időt. Jó duma.Apám külön lakik tőlünk, elváltak anyámmal. Anyám se sokat van otthon, folyton utazik és dolgozik. Így inkább a nővéremmel élek együtt, aki csak 1 évvel idősebb nálam, ő már 18 éves. Végzős. Ráérős léptekkel haladtam haverom háza felé, mikor kiszúrtam egy velem szemben jövő lányt.Hosszú szőke haja volt, ami kb a derekáig ért.Végig néztem rajta ,baromi jó alakja volt. A ruha ami rajta volt, az csak dobott az összhatáson.Nadrágja, ami szinte egy falatnyi anyag volt kiabált, hogy "vegyél le". Ilyen csajok minden nap jönnek velem szembe az utcán, sőt még az ágyamba is ,de látszott a csajon,hogy nem az a fajta aki könnyen adja magát. Ahogy néztem észrevettem, hogy ő is engem néz.Mikor mellé értem, belenéztem a szemébe és rámosolyogtam.Egyáltalán nem pirult el ,ment tovább. Ilyen sem volt még. Hátra néztem. Láttam, hogy megáll .Gondoltam, hogy visszafordul. Pont egy vastag lámpa oszlopnál álltam meg ,így elbújtam mögé. Kipillantottam ,és tényleg megfordult, de ahogy nem látott csak megcsóválta a fejét, és tovább ment. Iskola táska volt rajta, és a gimi felé vette az irányt. Tehát akkor odajár ahová én. Na majd akkor találkozunk béby. Fogtam magam,és tovább mentem.Már láttam haverom, a házuk előtt várt engem.
-Csá Nick.- köszöntem neki és leöklöztünk
-Szevasz Tesó.-köszönt ő is.-Na milyen volt apádék.-kérdezte.
-Szar, unalmas, idegesítő. Ennyi elég? -válaszoltam, közben megindultam az iskola felé. Nicholassal még a nyár elején barátkoztam össze egy buliba. Azóta jó haverok lettünk. Állítólag van egy ikerhúga akit sosem láttam még, félti tőlünk haverjaitól .Biztos valami jó csaj lehet, ha hét lakat alatt őrzi.
-Még jó csajok sem voltak? -zökkentet ki gondolataimból.
-Azok voltak. de egyik sem volt több kalandnál. Mind a pénzre hajtott, mint általában az összes. -vontam vállat.
-Ó a nagy Castiel kapcsolatra vágyik vagy mi? -Kérdezte röhögve
-Úgy ismersz te engem?- nevettem fel
-Nem. Ezért is kérdeztem. Úgy hangzott az előbbi mondatot ,mintha csak egy olyan csajt keresnél, aki téged akar nem a pénzed. -mondta
-Tudod jól ,az életem a nők! -nevettem fel.-nem kell nekem kapcsolat.
Nick csak nevetett rajtam. Hát kösz haver. Időközben beértünk a gimibe ,már 10 perce becsengettek. Elköszöntem Nicktől, és a termem felé vettem az irányt. Ráérősen sétáltam a terem elé. Bekopogtam és benyitottam. A tanár egyből nekem esett, hogy miért késtem.Rávágtam egy lazán elaludtamat,és indultam a helyemre.Ekkor megpillantottam,Rosa mellett a reggeli a lányt akivel találkoztam. Megint nézett, így mikor mellé értem megint rámosolyogtam .Ennek a csajok sose tudnak ellen állni. De valahogy semmit nem olvastam le a tekintetéből. Ilyen nincs. Leültem Lys mellé, és folytatódott az óra. Egyszer sem nézett rám. Én többször is, hátha találkozik a tekintetünk, és tudom tovább csábítani, de nem így lett.Nem baj bogaram most ,hogy tudom osztálytársak vagyunk könnyebb a helyzet. Mikor kicsengettek szinte kifutottak Rosaval a teremből. Nők.Én Lysanderel az udvarra mentem Nickhez meg a többi haverhoz . Már egy ideje dumáltunk amikor látom, hogy Nick int valakinek ,hogy jöjjön oda. Odanézek és látom, hogy annak a csajnak int akivel találkoztam.- Talán a csaja? - kérdeztem magamtól. Rosaval megindultak felénk. Nick eléjük ment, még beszélgettek egy kicsit.
-Ez a csaj Reina ,nagyon jó kis bige. -jegyezte meg Lysander nekem.
Szóval Reinanak hívják.
-Na mi van Lys csak nem tetszik? -kérdeztem mint akit nem érdekel a csaj.
-Szép csaj, de nekem túl nagy falatok az ilyen csajok.-mondta mikor Nick átkarolt Reinat és felénk fordultak.
Hé fiúk !-szólt nekünk . -Ő itt a húgom Reina. Jól nézzétek meg, mert ő az aki tabu a számotokra. -mondta komoly hangnemben.
Szóval ő az bizonyos hugi ,akit félt tőlünk. Odamentem azért, és egy kicsit szurkálódtam Nickel. Egyszer csak Reina kikelt magából ,és leordította Nicket. Na nem semmi a kis csaj. Felvágták a nyelvet. Miután befejezte fogta Rosat és elviharzott.

*Visszaemlékezés vége*

Lassan közelítettem Reina felé,de még nem szólítottam meg. Gyönyörködtem még egy kicsit a hátsójában .Hmm jó kerek.

*Reina szemszög*

Lassan ballagtam hazafelé. Közben már megint a rohanó embereket figyeltem. Itt soha se pihen senki? Ahogy haladtam, valaki megszólalt a hátam mögött.
-Szia Reina. -mondta
Megfordultam és Castiel volt az.
-Szia. -mondtam unottan.Megfordultam és indultam tovább. Valahogy a Nickel való kiabálásom után lehangolt lettem.Nem nagyon szoktam vele kiabálni. De most előhozta belőlem.
-Mi ez a rossz kedv? -kérdezte
-Semmi ,csak elfáradtam.Nehéz órák voltak ma. De tudnád te is ,ha bejöttél volna a többire. -vetettem oda neki
-Nem volt kedvem.
 Ez aztán magyarázat volt.De én nem is kérhetem számon ,ki lennék én ,még csak ma ismertem meg. Csendben haladtunk tovább. A csend szinte bántotta már a fülem.Láttam, hogy gitár lóg a vállán, inkább megszólaltam.
-Látom van gitárod.Zenész lélek vagy? -
-Mondhatjuk. Játszom egy bandában is. -felelte
Na ez aztán bő válasz volt.Én is szeretem a zenét, mindegy milyen műfaj, hangszeren viszont játszani nem tudok, énekelni meg max a zuhany alatt. Inkább nem kérdezek többet. Ő sem kérdezett, csak sétált mellettem. Ahogy pár házra jártunk tőlünk, megállt és rám nézett.
-Én itt lakom- mutatott egy fehér, elég modern hasonló felépítésű házra mint a miénk.Nem is lakunk messze egymástól.
-A tesóm barátja vagy, szinte szomszédok vagyunk, mégis ma találkoztam veled először. Hogy is van ez?? -kérdeztem tőle de most már muszáj volt mosolyognom .
-Azért ,mert a tesód hét lakat alatt őriz téged .Félti a húgicáját .- jelentette ki mosolyogva
-Nem tudom minek félt ,nem vagyok már gyerek. De mindegy. Akkor én nem is tartalak fel. Megyek.- mondtam és indulni készültem
-Nem tartasz fel. De még úgyis találkozunk ma.szia.-intet és elindult befelé a házba
Találkozunk még ma? Csak nem jön hozzánk vagy mi?Nick eddig nem nagyon hívta haza a haverjait hozzánk. Lehet miattam van. Biztos hatot a kiabálásom, és rájött nem kell a haverjaitól félteni. Gyors léptekkel immár hazasiettem.
Nick már otthon volt épp a nappaliban tévézett. Na most jöjjön aminek jönnie kell.
-Szia Nick- köszöntem halkan és ránéztem
-Szia. -mondta folytatva a tévé nyomkodását.Leültem mellé.
-Ne csináld ezt kérlek. Tudod, hogy nem úgy értettem.Ne haragudj. -mondtam neki. Már a sírás kerülgetett ,ahogy ránéztem arra a rideg tekintetére. Nem szerettem vele veszekedni ,hisz nekem már csak ő maradt. Felém fordult és átölelt.
-Nem haragszom Reina. De tudod, hogy megakarlak védeni, mindentől és mindenkitől,hogy ne kelljen többet szenvedned.Nem akarom, hogy egy fiú miatt vagy akármi más miatt sírj. Ezért is mondtam, amit mondtam a suliban. De miután leordítottál ,rá kellett jönnöm, hogy nem tudlak megvédeni mindentől. Főleg a fiúktól nem. Nem vagy már kislány, és tudom, hogy tudod mit csinálsz akármiről legyen szó. De enged hogyha olyan van megvédjelek oké? -fejezte be a monológját, és beleültetett az ölébe. Fejem a vállára tettem , ő pedig átölelte a derekam.
-Köszönöm, hogy megértesz engem is ,és rájöttél, hogy nem vagyok már kislány. És igen ,el is várom hogy megvédj ha olyan helyzet adódik.- mondtam- Szóval ezért jönnek mostantól a haverjaid ide is? Mert rájöttél nem kell féltened?- kérdeztem
-Ezt te honnan tudod?
-Castieltől. Útközben találkoztam vele és ő mondta, hogy még délután találkozunk. -mondtam és kiszálltam gyorsan az öléből leültem mellé. - De csak akkor jöhetnek ha nem szeditek szét a házat, és engem nyugton hagytok. Oké? -
-Jól van húgi. Megegyeztünk. ..- mondta mosolyogva
-Na akkor én megyek, eszek valamit nemsokára jön Rosa ,és megyünk vásárolni. Ja és kellene a kocsi Niiiicccckkkkkkk. -az utolsó szónál kérlelően néztem rá.
-Viheted,úgysem megyünk sehova itthon leszünk. -
Mivel már 2 óra elmúlt ,az éhség már nagy úr volt a gyomromban. Készítettem egy kis rántottát .A főző tudományom, hogy is mondjam átlagos.Mikor végeztem, felvittem a cuccom a szobámba .Hallottam, hogy csengettnek. Leszaladtam és ajtót nyitottam volna ,ha Nick nem tette volna már meg.Kedélyesen nyomta a szöveget Rosanak.
-Szia csajszi- nyomtam puszit az arcára
-Szia béby. Nagyon szép házatok van - ölelt át közben
-Köszi.De gyere Rosa ,menjünk fel a szobámba.-fogtam meg a kezét ,és otthagytuk Nicket.
Felmentünk a szobámba ,beszélgettünk még egy kicsit .Elmeséltem neki a haza utamat Castiellel. Nem nagyon tudott mit reagálni rá, hisz nem is történt semmi.Elmentünk a plázába ,és szinte minden boltba be mentünk. Nagyon jól éreztem magam Rosaval ,még jobban megismerhettem.Pláza után hazavittem Rosat is. Mire haza érkeztem én is ,már majdnem 7 óra volt észre se vettük, hogy eltelt az idő. Leparkoltam a kocsival, és a körülbelül 20 szatyornyi ruhával indultam meg a ház felé. Lassan bevánszorogtam a házba, a nappaliban Nick és két haverja ült. Egyik Cast volt, de a másikat még nem láttam.
-Szia Húgi- szólalt még Nick
-Szia Reina- szólt Castiel is

A másik fiú csak nézet és mosolygott. Szép fekete haja volt ,hasonló hosszúságú és stílusú mint Castielnek. Szeme fekete volt, és gyönyörű. Vonásai tökéletesek voltak.Ruházata vagány stílusú. odajött és bemutatkozott.
-Szia Leigh vagyok -mondta miközben nyújtotta a kezét
-Reina. - és megfogtam a kezét. Olyan puha volt és selymes a keze, hogy már az érintésétől hevesen vert a szívem.Ő csak mosolygott rám, elengedte a kezem és visszaült Nick mellé.
Gyorsan összeszedtem a gondolataim, és felmentem a szobámba.Elraktam a cuccokat amiket vettem. Éhes voltam már ,így lementem körülnézni a konyhába.
A nappaliba nem voltak már ott a fiúk, úgy voltam vele biztos elmentek.
-Mit együnk?- kérdeztem hangosan magamtól a hűtőbe bújva.
-Ahogy elnézlek hátulról, nekem lenne egy két ötletem.-szólalt meg a hátam mögött Castiel.
Becsaptam a hűtő ajtót, ránéztem arra a perverzen vigyorgó fejére.
-Lenne ötleted mi? -
- El sem tudod hinni mennyi ötletem lenne-mondta vigyorogva ,és jött közelebb hozzám, a hűtőnek tolt ,két kezével támaszkodott a hűtő ajtónak .Teljesen be szorított,nem tudtam menekülni. De minek is? Játszunk akkor egy kicsit.
Elmosolyodtam és bele néztem a szemébe. Azok a szemek szinte megigéztek. De erős maradtam.Tudtam mire megy ki ez az egész. Finoman rá helyeztem a kezem a mellkasára.
-Gondolom milyen ötleteid lennénk.Bevallom csalogató a gondolat. -mondtam neki ,miközben egymás szemébe néztünk. Szinte felfalt a szemeivel.
-Akkor miért nem valósítjuk meg az ötleteimet. -mondta, miközben végig simította a karom ,és lassan lehajolt hozzám. Még mielőtt megcsókolt volna megállítottam.
-Azokat az ötleteidet nem velem fogod megvalósítani Castiel. Nehogy azt hidd, hogy olyan vagyok mint a többi kis cafka, akivel dolgod volt.Engem nem veszel le a lábamról egy mosollyal, vagy simogatással. Úgy látszik rosszul ismertél meg. -
Elengedett és csak nézet rám értetlenül.Elálltam előle, és elindultam a szobám felé.
-Reina- szólt és vissza fordultam. Szemében egy kis dühöt láttam. Nem igen szokták visszautasítani.
-Mit szeretnél? Azt hitted az ágyadba ugrok egy mosolytól? Hát tévedtél.Ti férfiak azt hiszitek, hogy mindent megengedhettek magatoknak és mindenkit megkaphattok, hogy az egész világ körülöttetek forog.Hát nehogy azt hidd. Akármikor összetöröm, kifacsarom a szívetek. Sosem leszek a céltáblátok. -azzal megfordultam ,és felmentem a szobámba .Elterültem az ágyamon.
Mit képzelt magáról? Azt hitte egy kis bájjal le tud venni a lábamról? Természetesen le is vett. De nem mutathattam ki.Nem vagyok egy cafka, aki egyből ugrik. Szóval ez az igazi Castiel, aki csak bolondítja a csajokat, és azt hiszi egy szóra ugranak. Bármennyire is tetszik nekem ez a fiú, én nem leszek egy a sok lány közül.Ezt benézted apukám. Nem tudtam másra gondolni csak erre, hogy egy nap után meg akart fektetni.Jól mondják ,ne ítélj első látásra. Ezt jó értelemben szokták mondani ,de most az ellenkezője történt. Elsőre tetszett a fiú, de gyorsan ki is mutatta a foga fehérjét, hogy milyen is valójában. Csak néztem a plafont és ezen gondolkoztam, közben pedig elaludtam, ahogy voltam,ruhástól mindenestől.

2 megjegyzés: