Az a bizonyos második nap Part II

*Castiel szemszög*

Miután Reina nagy kiabálások közepette elviharzott, még egy darabig nevettünk Nicholason.Legszívesebben Reina után mentem volna én is órára, de az már túl feltűnő lenne, hogy Castiel Davis milyen hűségesen jár órára.Így hát nem tettem, inkább pár haverral ellógtuk a napot ,és elmentünk az egyik szórakozóhelyre biliárdozni.Mikor kellőképpen meguntam a társaságot ,elindultam hazafelé. Eszembe jutott, hogy a gitárom a suli alagsorában hagytam, így gyors elszaladtam érte. Pont kicsengettek az utolsó óráról, mikor felértem az alagsorból.Nem baj, így legalább nem szúrt ki senki, hogy lógok. Elvegyültem a tömegben ,már amennyire nekem sikerülhet. Épp a kapu felé tartottam ,mikor észrevettem Reinat, Rosat, Alexyt és Nathanielt, akik épp búcsúzkodtak egymástól. Nathaniel olyan arccal nézte Reinat, mint aki mindjárt szerelmet vall neki. Chö mit hisz ez a kis mitugrász, hogy bejöhet egy ilyen csajnak? Kétlem. Reina valami cetlit nyomott Rosa kezébe ,és elindult. Mikor látótávolságon kívül voltak a haverjai ,utána mentem. Még jó, hogy arra lakom én is. Lazán sétáltam után, ahogy láttam ő se siet. Az embereket tanulmányozta. Pont ahogy ma reggel is. Ki ez a csaj, valami pszihó doki? Elmosolyodtam és eszembe jutott a reggel.

*Visszaemlékezés*

"-Mi a francnak kell iskolába járnom. "-ezen gondolkoztam reggel ,miközben az egyik haveromhoz tartottam. 2 hétig apámnál voltam nyaralni a nővéremmel együtt, mondván töltsünk együtt egy kis időt. Jó duma.Apám külön lakik tőlünk, elváltak anyámmal. Anyám se sokat van otthon, folyton utazik és dolgozik. Így inkább a nővéremmel élek együtt, aki csak 1 évvel idősebb nálam, ő már 18 éves. Végzős. Ráérős léptekkel haladtam haverom háza felé, mikor kiszúrtam egy velem szemben jövő lányt.Hosszú szőke haja volt, ami kb a derekáig ért.Végig néztem rajta ,baromi jó alakja volt. A ruha ami rajta volt, az csak dobott az összhatáson.Nadrágja, ami szinte egy falatnyi anyag volt kiabált, hogy "vegyél le". Ilyen csajok minden nap jönnek velem szembe az utcán, sőt még az ágyamba is ,de látszott a csajon,hogy nem az a fajta aki könnyen adja magát. Ahogy néztem észrevettem, hogy ő is engem néz.Mikor mellé értem, belenéztem a szemébe és rámosolyogtam.Egyáltalán nem pirult el ,ment tovább. Ilyen sem volt még. Hátra néztem. Láttam, hogy megáll .Gondoltam, hogy visszafordul. Pont egy vastag lámpa oszlopnál álltam meg ,így elbújtam mögé. Kipillantottam ,és tényleg megfordult, de ahogy nem látott csak megcsóválta a fejét, és tovább ment. Iskola táska volt rajta, és a gimi felé vette az irányt. Tehát akkor odajár ahová én. Na majd akkor találkozunk béby. Fogtam magam,és tovább mentem.Már láttam haverom, a házuk előtt várt engem.
-Csá Nick.- köszöntem neki és leöklöztünk
-Szevasz Tesó.-köszönt ő is.-Na milyen volt apádék.-kérdezte.
-Szar, unalmas, idegesítő. Ennyi elég? -válaszoltam, közben megindultam az iskola felé. Nicholassal még a nyár elején barátkoztam össze egy buliba. Azóta jó haverok lettünk. Állítólag van egy ikerhúga akit sosem láttam még, félti tőlünk haverjaitól .Biztos valami jó csaj lehet, ha hét lakat alatt őrzi.
-Még jó csajok sem voltak? -zökkentet ki gondolataimból.
-Azok voltak. de egyik sem volt több kalandnál. Mind a pénzre hajtott, mint általában az összes. -vontam vállat.
-Ó a nagy Castiel kapcsolatra vágyik vagy mi? -Kérdezte röhögve
-Úgy ismersz te engem?- nevettem fel
-Nem. Ezért is kérdeztem. Úgy hangzott az előbbi mondatot ,mintha csak egy olyan csajt keresnél, aki téged akar nem a pénzed. -mondta
-Tudod jól ,az életem a nők! -nevettem fel.-nem kell nekem kapcsolat.
Nick csak nevetett rajtam. Hát kösz haver. Időközben beértünk a gimibe ,már 10 perce becsengettek. Elköszöntem Nicktől, és a termem felé vettem az irányt. Ráérősen sétáltam a terem elé. Bekopogtam és benyitottam. A tanár egyből nekem esett, hogy miért késtem.Rávágtam egy lazán elaludtamat,és indultam a helyemre.Ekkor megpillantottam,Rosa mellett a reggeli a lányt akivel találkoztam. Megint nézett, így mikor mellé értem megint rámosolyogtam .Ennek a csajok sose tudnak ellen állni. De valahogy semmit nem olvastam le a tekintetéből. Ilyen nincs. Leültem Lys mellé, és folytatódott az óra. Egyszer sem nézett rám. Én többször is, hátha találkozik a tekintetünk, és tudom tovább csábítani, de nem így lett.Nem baj bogaram most ,hogy tudom osztálytársak vagyunk könnyebb a helyzet. Mikor kicsengettek szinte kifutottak Rosaval a teremből. Nők.Én Lysanderel az udvarra mentem Nickhez meg a többi haverhoz . Már egy ideje dumáltunk amikor látom, hogy Nick int valakinek ,hogy jöjjön oda. Odanézek és látom, hogy annak a csajnak int akivel találkoztam.- Talán a csaja? - kérdeztem magamtól. Rosaval megindultak felénk. Nick eléjük ment, még beszélgettek egy kicsit.
-Ez a csaj Reina ,nagyon jó kis bige. -jegyezte meg Lysander nekem.
Szóval Reinanak hívják.
-Na mi van Lys csak nem tetszik? -kérdeztem mint akit nem érdekel a csaj.
-Szép csaj, de nekem túl nagy falatok az ilyen csajok.-mondta mikor Nick átkarolt Reinat és felénk fordultak.
Hé fiúk !-szólt nekünk . -Ő itt a húgom Reina. Jól nézzétek meg, mert ő az aki tabu a számotokra. -mondta komoly hangnemben.
Szóval ő az bizonyos hugi ,akit félt tőlünk. Odamentem azért, és egy kicsit szurkálódtam Nickel. Egyszer csak Reina kikelt magából ,és leordította Nicket. Na nem semmi a kis csaj. Felvágták a nyelvet. Miután befejezte fogta Rosat és elviharzott.

*Visszaemlékezés vége*

Lassan közelítettem Reina felé,de még nem szólítottam meg. Gyönyörködtem még egy kicsit a hátsójában .Hmm jó kerek.

*Reina szemszög*

Lassan ballagtam hazafelé. Közben már megint a rohanó embereket figyeltem. Itt soha se pihen senki? Ahogy haladtam, valaki megszólalt a hátam mögött.
-Szia Reina. -mondta
Megfordultam és Castiel volt az.
-Szia. -mondtam unottan.Megfordultam és indultam tovább. Valahogy a Nickel való kiabálásom után lehangolt lettem.Nem nagyon szoktam vele kiabálni. De most előhozta belőlem.
-Mi ez a rossz kedv? -kérdezte
-Semmi ,csak elfáradtam.Nehéz órák voltak ma. De tudnád te is ,ha bejöttél volna a többire. -vetettem oda neki
-Nem volt kedvem.
 Ez aztán magyarázat volt.De én nem is kérhetem számon ,ki lennék én ,még csak ma ismertem meg. Csendben haladtunk tovább. A csend szinte bántotta már a fülem.Láttam, hogy gitár lóg a vállán, inkább megszólaltam.
-Látom van gitárod.Zenész lélek vagy? -
-Mondhatjuk. Játszom egy bandában is. -felelte
Na ez aztán bő válasz volt.Én is szeretem a zenét, mindegy milyen műfaj, hangszeren viszont játszani nem tudok, énekelni meg max a zuhany alatt. Inkább nem kérdezek többet. Ő sem kérdezett, csak sétált mellettem. Ahogy pár házra jártunk tőlünk, megállt és rám nézett.
-Én itt lakom- mutatott egy fehér, elég modern hasonló felépítésű házra mint a miénk.Nem is lakunk messze egymástól.
-A tesóm barátja vagy, szinte szomszédok vagyunk, mégis ma találkoztam veled először. Hogy is van ez?? -kérdeztem tőle de most már muszáj volt mosolyognom .
-Azért ,mert a tesód hét lakat alatt őriz téged .Félti a húgicáját .- jelentette ki mosolyogva
-Nem tudom minek félt ,nem vagyok már gyerek. De mindegy. Akkor én nem is tartalak fel. Megyek.- mondtam és indulni készültem
-Nem tartasz fel. De még úgyis találkozunk ma.szia.-intet és elindult befelé a házba
Találkozunk még ma? Csak nem jön hozzánk vagy mi?Nick eddig nem nagyon hívta haza a haverjait hozzánk. Lehet miattam van. Biztos hatot a kiabálásom, és rájött nem kell a haverjaitól félteni. Gyors léptekkel immár hazasiettem.
Nick már otthon volt épp a nappaliban tévézett. Na most jöjjön aminek jönnie kell.
-Szia Nick- köszöntem halkan és ránéztem
-Szia. -mondta folytatva a tévé nyomkodását.Leültem mellé.
-Ne csináld ezt kérlek. Tudod, hogy nem úgy értettem.Ne haragudj. -mondtam neki. Már a sírás kerülgetett ,ahogy ránéztem arra a rideg tekintetére. Nem szerettem vele veszekedni ,hisz nekem már csak ő maradt. Felém fordult és átölelt.
-Nem haragszom Reina. De tudod, hogy megakarlak védeni, mindentől és mindenkitől,hogy ne kelljen többet szenvedned.Nem akarom, hogy egy fiú miatt vagy akármi más miatt sírj. Ezért is mondtam, amit mondtam a suliban. De miután leordítottál ,rá kellett jönnöm, hogy nem tudlak megvédeni mindentől. Főleg a fiúktól nem. Nem vagy már kislány, és tudom, hogy tudod mit csinálsz akármiről legyen szó. De enged hogyha olyan van megvédjelek oké? -fejezte be a monológját, és beleültetett az ölébe. Fejem a vállára tettem , ő pedig átölelte a derekam.
-Köszönöm, hogy megértesz engem is ,és rájöttél, hogy nem vagyok már kislány. És igen ,el is várom hogy megvédj ha olyan helyzet adódik.- mondtam- Szóval ezért jönnek mostantól a haverjaid ide is? Mert rájöttél nem kell féltened?- kérdeztem
-Ezt te honnan tudod?
-Castieltől. Útközben találkoztam vele és ő mondta, hogy még délután találkozunk. -mondtam és kiszálltam gyorsan az öléből leültem mellé. - De csak akkor jöhetnek ha nem szeditek szét a házat, és engem nyugton hagytok. Oké? -
-Jól van húgi. Megegyeztünk. ..- mondta mosolyogva
-Na akkor én megyek, eszek valamit nemsokára jön Rosa ,és megyünk vásárolni. Ja és kellene a kocsi Niiiicccckkkkkkk. -az utolsó szónál kérlelően néztem rá.
-Viheted,úgysem megyünk sehova itthon leszünk. -
Mivel már 2 óra elmúlt ,az éhség már nagy úr volt a gyomromban. Készítettem egy kis rántottát .A főző tudományom, hogy is mondjam átlagos.Mikor végeztem, felvittem a cuccom a szobámba .Hallottam, hogy csengettnek. Leszaladtam és ajtót nyitottam volna ,ha Nick nem tette volna már meg.Kedélyesen nyomta a szöveget Rosanak.
-Szia csajszi- nyomtam puszit az arcára
-Szia béby. Nagyon szép házatok van - ölelt át közben
-Köszi.De gyere Rosa ,menjünk fel a szobámba.-fogtam meg a kezét ,és otthagytuk Nicket.
Felmentünk a szobámba ,beszélgettünk még egy kicsit .Elmeséltem neki a haza utamat Castiellel. Nem nagyon tudott mit reagálni rá, hisz nem is történt semmi.Elmentünk a plázába ,és szinte minden boltba be mentünk. Nagyon jól éreztem magam Rosaval ,még jobban megismerhettem.Pláza után hazavittem Rosat is. Mire haza érkeztem én is ,már majdnem 7 óra volt észre se vettük, hogy eltelt az idő. Leparkoltam a kocsival, és a körülbelül 20 szatyornyi ruhával indultam meg a ház felé. Lassan bevánszorogtam a házba, a nappaliban Nick és két haverja ült. Egyik Cast volt, de a másikat még nem láttam.
-Szia Húgi- szólalt még Nick
-Szia Reina- szólt Castiel is

A másik fiú csak nézet és mosolygott. Szép fekete haja volt ,hasonló hosszúságú és stílusú mint Castielnek. Szeme fekete volt, és gyönyörű. Vonásai tökéletesek voltak.Ruházata vagány stílusú. odajött és bemutatkozott.
-Szia Leigh vagyok -mondta miközben nyújtotta a kezét
-Reina. - és megfogtam a kezét. Olyan puha volt és selymes a keze, hogy már az érintésétől hevesen vert a szívem.Ő csak mosolygott rám, elengedte a kezem és visszaült Nick mellé.
Gyorsan összeszedtem a gondolataim, és felmentem a szobámba.Elraktam a cuccokat amiket vettem. Éhes voltam már ,így lementem körülnézni a konyhába.
A nappaliba nem voltak már ott a fiúk, úgy voltam vele biztos elmentek.
-Mit együnk?- kérdeztem hangosan magamtól a hűtőbe bújva.
-Ahogy elnézlek hátulról, nekem lenne egy két ötletem.-szólalt meg a hátam mögött Castiel.
Becsaptam a hűtő ajtót, ránéztem arra a perverzen vigyorgó fejére.
-Lenne ötleted mi? -
- El sem tudod hinni mennyi ötletem lenne-mondta vigyorogva ,és jött közelebb hozzám, a hűtőnek tolt ,két kezével támaszkodott a hűtő ajtónak .Teljesen be szorított,nem tudtam menekülni. De minek is? Játszunk akkor egy kicsit.
Elmosolyodtam és bele néztem a szemébe. Azok a szemek szinte megigéztek. De erős maradtam.Tudtam mire megy ki ez az egész. Finoman rá helyeztem a kezem a mellkasára.
-Gondolom milyen ötleteid lennénk.Bevallom csalogató a gondolat. -mondtam neki ,miközben egymás szemébe néztünk. Szinte felfalt a szemeivel.
-Akkor miért nem valósítjuk meg az ötleteimet. -mondta, miközben végig simította a karom ,és lassan lehajolt hozzám. Még mielőtt megcsókolt volna megállítottam.
-Azokat az ötleteidet nem velem fogod megvalósítani Castiel. Nehogy azt hidd, hogy olyan vagyok mint a többi kis cafka, akivel dolgod volt.Engem nem veszel le a lábamról egy mosollyal, vagy simogatással. Úgy látszik rosszul ismertél meg. -
Elengedett és csak nézet rám értetlenül.Elálltam előle, és elindultam a szobám felé.
-Reina- szólt és vissza fordultam. Szemében egy kis dühöt láttam. Nem igen szokták visszautasítani.
-Mit szeretnél? Azt hitted az ágyadba ugrok egy mosolytól? Hát tévedtél.Ti férfiak azt hiszitek, hogy mindent megengedhettek magatoknak és mindenkit megkaphattok, hogy az egész világ körülöttetek forog.Hát nehogy azt hidd. Akármikor összetöröm, kifacsarom a szívetek. Sosem leszek a céltáblátok. -azzal megfordultam ,és felmentem a szobámba .Elterültem az ágyamon.
Mit képzelt magáról? Azt hitte egy kis bájjal le tud venni a lábamról? Természetesen le is vett. De nem mutathattam ki.Nem vagyok egy cafka, aki egyből ugrik. Szóval ez az igazi Castiel, aki csak bolondítja a csajokat, és azt hiszi egy szóra ugranak. Bármennyire is tetszik nekem ez a fiú, én nem leszek egy a sok lány közül.Ezt benézted apukám. Nem tudtam másra gondolni csak erre, hogy egy nap után meg akart fektetni.Jól mondják ,ne ítélj első látásra. Ezt jó értelemben szokták mondani ,de most az ellenkezője történt. Elsőre tetszett a fiú, de gyorsan ki is mutatta a foga fehérjét, hogy milyen is valójában. Csak néztem a plafont és ezen gondolkoztam, közben pedig elaludtam, ahogy voltam,ruhástól mindenestől.

Az a bizonyos második nap part1

*Sziasztok .Most extra hosszú résszel jöttem,és ez is két részből fog állni.Sietek gyorsan megírni a másik felét is .Most elég sok időm van így lehet ,hogy holnap már tudom hozni.Arra kérlek titeket ,hogy írjatok valami megjegyzést ,hogy tetszik e egyáltalán a történet.Ne törjem feleslegesen magam.Köszönöm és akkor nem is húzom tovább .Itt az új rész.*





Másnap szinte rekord gyorsasággal keltem ki az ágyból az ébresztőm csörgése után. Nagyon vidám voltam ,éreztem ez a nap is nagyon jo lesz.Lezuhanyoztam,és a szekrényem elé álltam. Az a bizonyos kérdés. Mit vegyek fel? Mikor a szekrény tele van ruhákkal. Mivel még mindig tombolt a meleg úgy döntöttem, hogy egy farmer mini nadrágot, egy fehér atlétát a szerelésemhez illő farmer mellényel veszek fel.Tökéletes. Felvettem még hozzá fehér szandálom.Felvettem a táskám és elindultam. Amikor kiléptem a szobám ajtaján pont akkor lépet ki Nick is az övén.
-Szia Húgi- köszönt mosolyogva
-Szia- mosolyogtam
Lementünk a konyhába és megreggeliztünk. Agatha ma is korán elment dolgozni. Már a pénzem vettem el a pultról mikor Nick megszólalt.
-Nem baj ha ma nem megyünk együtt ? Egy haverom most jött vissza a városba és együtt megyünk suliba. -mondta a szemembe nézve
-Dehogy is majd akkor a suliba találkozunk. -mondtam neki és egy puszit nyomtam az arcára és elindultam.
Nagyon meleg van már kora reggel nem hiszem el.Mi ez az időjárás? Ha az ősz ilyen milyen lesz a nyár? Gondolkoztam miközben kiléptem a kapun.Lassan haladtam, volt még fél órám nyolcig. Néztem a rohanó embereket. Mindenki rohant gondolom dolgozni,iskolába vagy épp máshová. Ahogy néztem az embereket megpillantottam egy velem szembe jövő fiút. A szemem nem tudtam róla levenni. Vörös haja volt, a szeme színét nem láttam ,messze járt még tőlem. De én egyből kiszúrtam a tömegből.Laza járása volt, biztos valami nagy menő lehet. Az öltözködése alapján rockernek mondanám.Nem nagyon rajongok a rockerekért de ő valahogy más volt.Lassan egymás közelébe értünk .Akkor a fiú is rám nézett. Lehet észrevette, hogy őt bámulom? Mondjuk elég feltűnően néztem. Mikor elhaladtunk egymás mellett ő rám nézett, én meg rá.Elmosolyodott

és továbbment. Mos tmár láttam azokat a csodálatos szemeket. Szürke!!De nem egyszerűen szürke hanem az az igéző szürke ,amitől az ember egyből elolvad. Azon kaptam magam, hogy megálltam és hátra néztem ,de a fiút már nem láttam. Kicsit elszomorodtam megráztam fejem és tovább indultam. A suli kapujában már Rosa és Alexy várt. Amint megláttak Rosa egyből hozzám szaladt megölelt és megpuszilgatott. Na ez azért furcsa .Egy nap után úgy viselkedünk mint akik ezer éve ismerik egymást.Alexy is odajött és megölelgetett. Még volt 15 perc csengőig így leültünk az udvaron egy padra és vártuk a többieket.
-Te Alexy!-szóltam a mellettem lévő kék hajú fiúnak- Armint amúgy hol hagytad? -folytattam
-Bent kockul már a teremben. Az istenért nem lehetne kivenni a kezéből azt a játékot. -mondta nevetve
-Igen Armin nagy játék függő. -szólt hozzá Rosa is.
-Én nem rajongok az ilyen játékokért, valahogy nem köt le. Ha nem sikerül végigvinni egy pályát inkább a falhoz csapom a játékot. -mondtam nevetve.
-Milyen kis agresszív vagy porcelán cica- szólalt meg Alexy és elkezdte bögdösni a hasam. Amitől felnevettem.
-Porcelán cica? Az milyen becenév? -kérdeztem
-Szép!-jelentette ki.-Olyan kis cuki vagy mint egy cica, és olyan kis törékenynek tűnsz mint a porcelán. Így együtt porcelán cica. -mondta már a végét röhögve
-Na jó de csak te hívhatsz így oké? -mondtam hamis sértődöttséggel, de a végén elnevettem magam.Nem lepődtem meg Alexyn és nem is vettem nyomulásnak, tegnap elmondta nekem, hogy meleg. Így tudtam ,hogy csak barátilag csinálja. Lassan megérkezett Kim és Viola is, együtt indultunk be a terembe.Mindenki elfoglalta a helyét.
- Reina.-szólalt meg Rosa- Nem láttad Lysandert? Az udvaron sem láttam meg a terembe sincs. -súgta oda nekem.
-Nem figyeltem .- válaszoltam
-Hmmm remélem azért jön. -mondta sóhajtozva
-Jönnie kell, mert ma beszélgetni fogsz vele.
-Mit fogok csinálni? -
-Jól hallottad. Ez a tervem amit tegnap mondtam.És amúgy mennyire tetszik?
-Nagyon. De ő észre sem vesz. Szerelmes a jegyzetfüzetébe.Ha meg szóba is áll lányokkal nem olyan kislányokkal mint én.
-Ne butáskodj.Nem vagy kislány. Egy gyönyörű 16 éves lány ül mellettem. Nyomodba sem ér egy lány se az osztályból . -mondtam biztatóan. Rosa tényleg gyönyörű lány volt.Nem öltözött se kirívóan, se visszafogottan. Pont úgy volt tökéletes ahogy volt.
-Köszi. Te tényleg jó barát vagy. -Ölelt meg.
Ebben a pillanatban lépet be az osztályterembe az imént említett személy. Ő mellettünk a középső sor utolsó padjába ült az ajtó felőli oldalon.
-Na látod mondtam, hogy jön. -súgtam Rosanak
Ő csak csillogó szemekkel nézte ahogy a padjához ér. Lysander ránk nézet és elmosolyodott.
-Jó napot hölgyeim. -köszönt udvariasan
Rosa azt se tudta mit csináljon. Szerintem még levegőt sem vett.
-Szia Lysander. -köszöntem én is neki.
-Nocsak az új lány már tudja a nevem is?-mosolygott- De én nem tudom a tied!- lépet a padunkhoz.
-Pedig tegnap te is itt voltál mikor az ofő kérdezte a nevem nem? -kérdeztem mosolyogva én is
-Igen itt voltam de azóta el is felejtettem. Sajna én ilyen vagyok .-mondta kicsit bűn bánó szemekkel
Felálltam és ránéztem.
-Akkor Lysander Szia. A nevem Reina Clair- és nyújtottam a kezem neki. Ő csak megfogta a kezem és megcsókolta. Éreztem, hogy elpirulok. Sose csókoltak még kezet nekem.
-Örülök a találkozásnak Reina. Remélem jó barátságban leszünk. -mondta miközben elengedte a kezem. -Aki Rosa barátja az csak jó ember lehet- folytatta és kacsintott Rosara ,aki olyan vörös lett mint a paradicsom.
-Remélem én is, hogy jóban leszünk. -mosolyogtam rá és visszaültünk a helyünkre.
-Mi a fene volt ezzzzz?- kérdezte Rosa az ájulás szélén állva.
-Mire gondolsz? -kérdeztem a hülyét játszva.
-Az osztályból senkihez nem ment még oda bemutatkozni . Pláne nem kezet is csókolni -szinte alig tudott nyugton maradni miközben mondta. -És hogy aki az én barátom az csak jó ember lehet? Úristen annyira jó fej volt. -hüledezett
Válaszolni nem tudtam mert becsengettek és jött az irodalom tanár. Már vagy 10 perce nyomta a szöveget a tanárnő, mikor kopogtak és nyílt az ajtó. Nem nagyon törődtem vele ,mert Rosa próbáltam visszarángatni a földre. Csak fülelni tudtam.
-Castiel. Gondolhattam volna, hogy késik. A tegnapot megértem le van igazolva, de ma miért is késet? -kérdezte mérgesen a tanárnő
-Elaludtam- ennyi volt a válasza .De ekkor már én is arra fordítottam a fejem.Valahogy a hangja érdekessé tette a szituációt. Kíváncsi voltam ki az.Amikor ránéztem azt hittem kiesek a padból. A reggeli fiú volt az.
Akaratlanul is megszorítottam Rosa karját. Aki értetlenkedve nézett rám.
-Mivel még csak a második nap van ,ezért nem kap megrovást.Üljön le. Most azonnal! -az utolsó mondatot szinte már kiabálta.
Elindult felénk. Ahogy jött közelebb én úgy szorítottam jobban Rosa karját. Szegénynek biztos fájt már mert felszisszent. Ahogy közeledte felénk próbáltam pókerarcot vágni.Amikor elénk ért ,rám nézett és megint elmosolyodott. Utána leült mellénk Lysanderhez. Rá néztem Rosara aki egy" mi a franc ütött beléd" fejet vágott. Csak annyit mondtam neki, hogy szünetben megbeszéljük. Ahogy kicsengettek szinte kilőttünk Rosaval, és az udvarra siettünk.Leültünk egy padra és elmeséltem neki mindent.
-Hát igen ,Castiel mindig ilyen reakciót vált ki a lányokból.-mondta sóhajtozva
-Azt észrevettem, hogy ilyen nagy menő lehet- mondtam én is sóhajtozva
-Nagyon furcsa egy fiú,az osztályból is csak Lysanderrel beszél senki mással. Hallottam róla egy két pletykát, hogy imád csajozni,hogy minden nap más van neki meg ilyenek. -Sorolta
-Kinézete alapján én is gondoltam, hogy ilyen lehet.- sóhajtottam újból és megláttam, hogy Castiel az iskola kapujában beszélget más fiúkkal. Ahogy figyeltem őket, valaki integetett nekem abból a tömegből ahol Castiel állt. Nick volt az. Intett ,hogy menjek oda. Ránéztem Rosara mert ő is látta, hogy intenek nekem.Felálltam és húztam Rosat is magammal.
-Ki az a fiú? -kérdezte
-Az én drága bátyám aki tegnap elhagyott. Emlékszel? -
-Ohhh Reina. Dögös pasi. -Kuncogott
-Tudom- mosolyogtam rá.
Nick kijött a haverjai közül és odajött hozzánk. Az összes haverja ránk nézet. Castiel és Lysander is. Most vettem észre Lyst is, hogy itt van.
-Sziasztok csajok! -Köszönt Nick miközben beletúrt szőke hajába.
Rosa ismét elfelejtett levegőt venni.
-Mit szeretnél Nick? -kérdeztem és mellkasom előtt összefontam a karjaim.
-Csak beakartalak mutatni a haverjaimnak. De először te is bemutathatnál a barátnődnek. -mondta miközben Rosat méregette.
-A neve Rosa és az osztálytársam és egyben barátnőm.
-Szia Rosa örülök, hogy megismerhetlek. -mondta és rá kacsintott az én drága barátnőmre.
-Nick ne a barátnőimen gyakorold a csáb erőd.-néztem rá mert Rosa már megint az ájulás szélén állt.
-Jól van Na !-elmosolyodott és megfordult közben maga mellé húzott és átkarolt. -Hé fiúk !-szólt a haverjainak. Persze mind idefigyelt egyből. -Ő itt a húgom Reina. Jól nézzétek meg mert ő az aki tabu a számotokra. -mondta komoly hangnemben. Én csak' mi a francokat beszélsz" fejjel néztem rá, de ő nem foglalkozott vele.A barátai közül volt aki "óó-zot"volt aki azt mondta" de kár" .Egyedül Castiel és Lysander mosolygott úgy mint akik letojják mit mond a bátyám. Sőt Castiel még oda is jött hozzánk.
-És akkor mit csináljak ha egy osztályba járunk? Barátkozni csak szabad vele nem?-kérdezte egy olyan mosoly kíséretében amiről nem tudtam eldönteni, hogy perverz vagy sunyi .
-Lehet csak ésszel Cast. Ismerlek milyen vagy ha egy jó nő van a társaságodban. A hugomat pedig annak tartom. Ha másról lenne szó nem érdekelne,de ő a húgom. -mondta olyan hangnemben Castielnek, hogy azt hittem menten leüti.
-Nyugi haver. Nem csinálok semmit a húgoddal mert még a végén megölnél.-tette hozzá olyan nyugodtsággal, hogy Nick el is hitte.
De álljunk csak meg.Én meg szó nélkül tűröm,hogy Nick szinte eltiltja tőlem a pasikat. Na azt már nem.  Kibújtam az öleléséből és ránéztem .
-Mi a franc közöd van, hozzá Nick, hogy én kivel kavarok? Nem vagyok a tulajdonod ,hogy megtiltsd ki kezdhet ki velem és ki nem. Érted? -az utolsó mondatot már kiabáltam ,amire ő csak nézet rám
mint aki nem látott még embert.Annyira mérges lettem, hogy fogtam Rosat és otthagytam őket. Hallottam még, hogy a haverjai nevetnek és mondják neki, hogy"- nem semmi húgod van".Ő meg csak kiabál, hogy fogják be.Ezért még otthon kapni fogok tőle, de nem érdekelt. A többi óra nagyon lassan telt le.Castiel nem jött be több órára viszont Lysander igen,aki kitartóan vigyorgott akárhányszor ránéztem. Azt hittem sose csengettnek ki.A suliból kifelé megbeszéltük Rosaval, hogy délután átjön és elmegyünk valamerre ,mutat pár jó helyet.A kapuba elköszöntem Alexytől, Nathanieltől és Rosatól. Leírtam gyorsan Rosanak a címem és elindultam hazafele.